Az alagsori szinten három, eddig nem ismert termet tártak fel, ezeket is szeretnék helyreállítani. – Németi Róbert felvételei

Lokálpatriotizmus

A királyhelmeci Csonkavárat és a hozzá tartozó területet három évvel ezelőtt egy helyi származású fiatalember vásárolta meg. Elmondása szerint régóta dédelgetett álma volt egy saját borászat. „Mivel a szőlőim Királyhelmecen vannak, a pincének megfelelő helyszínt is itt kerestem. Egyik jóbarátom tanácsára került a látókörömbe a Csonkavár és annak eredeti középkori pincéjeˮ – nyilatkozta lapunknak a fiatalember, aki a Csonkaváron zajló munkák koordinálása mellett a németországi SAP Ariba cég vezetői pozíciójának egyikét tölti be. A komplexumban zajló feltárások bejárásakor Gönczy Bertalan az Új Szónak elmesélte, hogy a vár és a hozzá tartozó pince megvásárlásával gyermekkori álma vált valóra, de soha nem hitte volna, hogy a várrom alatt olyan felfedezésekre bukkannak, mint amilyenekkel az elmúlt három év során szembesültek.

„Az általunk ismert úgynevezett Perényi-pince az egykori úri lak/palota épületének alagsorában működött. Nem pincének volt építve, és a felette már nem létező épület hiánya komoly károkat okozott az egyes termekben. Az évszázadokon át tartó folyamatos beázások révén a boltívek károsodtak, és félő volt, hogy összeomlanak. Éppen ezért 2018 januárjában kapcsolatba léptem az illetékes Kassai Műemlékvédelmi Hivatallal, és megkezdődtek az elsődleges helyszíni bejárások. Fel kellett felmérni a palota épület esetleg még meglévő, betemetett részeinek állapotát és meghatározni a folyamatos beázások okát. Mivel a Csonkavár műemlékként van nyilvántartva, így ásatásokra volt szükség. Természetesen, tősgyökeres helyi lakos vagyok, így gyerekkorom óta érdeklődtem városunk és környéke történelme iránt. A Csonkavár egy különleges épület számomra, annak legendáin, mendemondáin nőttem fel. Lelkesedéssel, de egyben nagy felelősség tudatában kezdtem bele a megmentő munkálatokbaˮ – nyilatkozta lapunknak Gönczy Bertalan.

Ismeretlen múlt

Mivel eddig régészeti feltárás nem volt a Csonkavár területén és a szakemberek is sötétben tapogatóztak, a palotaépület alaprajza a föld alatti termek köz- és körfalainak köszönhetően sejlett fel előttük, ez adta az irányt a munka megkezdéséhez.

„Meglepetésnek számított, hogy pár centiméter mélyen már falakba ütköztünk, pozitív meglepetés volt a talált faragott kőelemek mennyisége és azok kiváló minősége, valamint a feltárt építési periódusok sokasága. Negatív meglepetésként az évszázadok során a területen felgyülemlett szemét mennyiségét könyveltük el, ez sokkolóan hatott ránk. Az ásatási munkálatokat a Kassai Műszaki Egyetem (TUKE) Művészettörténeti Karának régészei vezetik. A 2018/2019-es szezont teljes mértékben saját költségből fedeztem, a 2020-as szezonra sikerült elnyerni egy támogatást a régészeti feltárás folytatására. Egy műemlékvédelem alatt álló épület feltárása és annak helyreállítása költséges folyamat, de hiszem, hogy a befektetett anyagi források és a munka egyszer meghozza gyümölcsét, így a Csonkavár Királyhelmec és környéke ékkövévé válhatˮ – tette hozzá Gönczy, aki csapatával idén a harmadik ásatási szezont is lezárta. Eddig szinte kizárólag az egykori palotaépület belterével foglalkoztak. Elmondása szerint óriási törmelék mennyiségével küzdenek (idén körülbelül 400 tonna törmeléket szállítottak el). Az eddig feltárt palotaépület alapterülete hozzávetőlegesen 450 m2, és még legalább 3 évnyi munkára van szükségük, hogy teljes egészében eltávolítsák az évszázadok által felgyülemlett törmeléket. Ezután következhet a részleges felújítás és állagmegőrzés úgy, hogy a palota ne romoljon tovább.

Egy évtizednyi munka

„Mindent összevetve legalább 8 évnyi munkára van szükség. Semmiképp sem szeretnénk újra betemetni a már feltárt épületrészeket. Szeretném megőrizni a meglévő termek reprezentatív kihasználását különböző ünnepi eseményekre, városi rendezvényekre, borkóstolókra. Ugyanakkor örülnék, ha sikerülne kialakítani egy látogatóközpontot és egy termet a vár történelmének, illetve a leletek bemutatására. A borászati egységet is itt szeretném működtetniˮ – magyarázta a fiatalember. Ahogy annak mi is szemtanúi voltunk, a várudvar egyes részeken valóban több mint 2,5–3 méter mélyen található a mai járószinthez képest. Gönczy szerint ez komoly fejtörést okoz és egyben kihívást is jelent a csapat számára. A hosszú távú állagmegőrzés sikeressége sokban fog függni attól, hogy sikerül-e legalább részben újra az eredeti várudvar szintjére jutni a palota teljes területén.

„Ez további ásatásokat igényel és mint említettem, a terület nagyban be van építve újkori elemekkel (összekötő út, új- kori teraszok, garázs, családi ház, egyéb építmények – a szerk. megj.), melyeket részben el kell majd távolítani vagy átépíteni-igazítani a palotaépület hosszú távú igényeihez. A magasságokat illetően már tudjuk, hogy az egykori palota legalább 3 szintes volt. A mai pincék alkották az egykori alagsort, a megmaradt és a város szimbólumaként számon tartott nagy külső fal 2 nagy méretű ablaka alkotta az első emeleti szintet, és a szakemberek szerint volt még egy 2. emelet is, amiből sajnos már csak az egykori boltívek lábazatai maradtak meg. Mindemellett hiányzik az egész épület tetőszerkezete. Az összmagasság nagyon könnyen elérhette akár a 18–20 métert is. Egy impozáns palotaépület magasodott és őrködött kisvárosunk felettˮ – zárta Gönczy Bertalan.