Jednoducho TISA ako ju (ne) poznáme. Tiež Trakany, Soľný dom a jedna krásna mapa z roku 1789.

Čo vieme o Tise?

1. Že ju máme radi
2. Že má 2 pramene- Bielu a Čiernu Tisu na Ukrajine (existujú k nim legendy, viď nižšie)
3. Na našom území je jej úsek dlhý 5,458 km a prichádza po oblúku naspäť  na spoločné miesto slovensko-maďarsko-ukrajinských štátnych hraníc. Ďalej sa opäť vracia na maďarské územie a na konci svojej cesty sa vlieva do Dunaja.
4. Že v našich predstavách myslíme na časť Tisy pri Malých Trakanoch a na piesočnatú pláž, vytvorenú naplaveným jemným riečnym pieskom – „Zlaté piesky Tisa“, ktorá bola v 90 rokoch vychyteným prírodným kúpaliskom.
   

                                                      mapio.net

   5. Po chotári obce sa nemôžeme svojvoľne pohybovať, nakoľko je tu štátna hranica s Ukrajinou a Maďarskom.

   6. Že sa po nej prepravovala soľ a existuje Regionálne múzeum v budove Soľného úradu vo Veľkých Trakanoch.                                                                                        7.Kvalitná slivovica a lekvár

Čo NEVIEME o Tise?

1. Nevieme odkiaľ je jej názov, existujú iba dohady:                                        -podľa Ondruša meno rieky je predslovanské *Tīb-sa- od základu *teib– “blato”, ktoré je v lat. Tiber, -ris. Avšak môže patriť aj do príbuznosti s lat. taxus, -ī „tis“; psl. *tīsъ.                                                                                  -podľa kroniky Anonymusa je pomenovanie Thiscia                                  -v jednej staromaďarskej knihe sa označuje ako Titsa, čo v starom indoeurópskom jazyku znamená zablatený                                                  – v inom diele je však zaznamenaná ako Tikhsa z rusínskeho jazyka, čo znamená pokoj a ticho                                                                                     – podľa súčasných stanovísk sa jej meno môže datovať až do doby železnej, do etnických skupín Agathürszosz a Szignünna, preto vôbec nie je zvláštne, že o nej existuje tak veľa legiend počas toľkých rokov.                                                    Fotó: indafoto / Mádai Gizella              
2. Je po nej pomenovaná vo vesmíre planétka (13121) Tisza. Planétu objavil Eric W. Elst  zo 6/7. februára 1994 a pomenoval ju po Tise. Je veľká približne 4 km.
3. 
4. Že vo Veľkých Trakanoch existuje rameno, kde sa k nemu v minulosti chodili kúpať radšej ako na ,,Zlaté piesky Tisy,,? 
5. Že nie je možné jej okolie významne upravovať, pretože územie spadá do medzinárodne významnej mokrade Tisa (ramsarskej lokality) majúcej význam ako biotop vodného vtáctva, tiež významné ekostabilizačné plochy: Lužné lesy Tisa a genofondovo významné lokality: Lužné lesy pri Tise. Preto ak si stále kladiete otázku, prečo sa nevybuduje kúpalisko – tak je to preto. V regionálnom biocentre je potrebné zamedziť antropickým devastačným zásahom do územia a obmedziť rekreačné aktivity.  S tým sa musíme jednoducho naučiť žiť, ak chceme kultúru 21 storočia môžeme ísť na bazény do Maďarska, ale ak milujeme Tisu a prírodu musíme ju brať takú, aká je. Na časy socializmu a devastácie treba zabudnúť, alebo iba spomínať.

 6.  Že v roku 2016 sa intenzívne preberalo zavodnenie niekoľko rokov suchej časti mŕtveho ramena pri Veľkých a Malých Trakanoch a rekonštrukcia hrádze rieky Tisa. Jednoduché vysvetlenie: Stará Tisa bola umelo odpojená v rokoch 1880-1890 a ostali po nej staré ramená ( ktoré sa aj dnes nazývajú Tica).

mapa regulácie vody 1845 Autor: Lajos Turkovits – kartografický inžinier Tisy (vízszabályozási térkép 1845, Szerző: Turkovits Lajos – Tisza térképészeti mérnök)

maps.hungaricana.hu

Regulačná mapa úseku rieky Tisa pri Veľkých a Malých Trakanoch, r.1782

A Tisza folyó Nagy- és Kistárkány /Zemplén m./ melletti szakaszának szabályozási térképe 1782

maps.hungaricana.hu

Malo ísť o hydraulické prepojenie mŕtveho ramena Čene vodami Tisy s využitím na rybolov, člnkovanie, zatrávnené plochy na rekreáciu. Čene bolo v minulosti bez vodoprávneho konania násilne prehradené na tri takmer „nekomunikujúce“ ramená . Zároveň úprava mala slúžiť aj ako protipovodňová ochrana intravilánov oboch obcí a priľahlého územia pred rozvodnenou riekou.

Čene je prehradené násypom jestvujúcej poľnej cesty a hydraulicky ju chceli prepojiť s kynetou Tisy vybudovaním rámového priepustu.
Časť ramena od prívodného kanálu z Tisy bola na vode a žijú v ňom pekné exempláre kapra, šťuky, zubáča, a iné druhy rýb, ale časť ramena smerom ku Soľnému domu s pokračovaním ďalej bola na suchu, pretože poľná cesta, ktorú tu nelegálne v minulosti postavili bránila „komunikácii ramien“ medzi sebou. Snahou rybárov spoločne s vodohospodármi je rameno sprietočniť vytvorením priepichu pod túto cestu.

Ako to funguje:

Prvá veľká voda, ktorá by Tisu zdvihla o 5 – 7 metrov  by samospádom zavodnila komplet rameno pre radosť rybárov aj občanov Veľkých Trakan.

                                                          Udialo sa to:

Zarybnenie mŕtveho ramena rieky TISA pri obci Veľké Trakany zo dňa 16.04.2010.

Zdroj:  www.robhughesmusic.com 

Zdroj: Veľké Trakany

7. Koncom januára 2000 došlo na rieke k ekologickej katastrofe, keď bola znečistená veľkým množstvom kyanidu.  Z odkaliska zlatej bane Aurul v severorumunskom Baia Mare uniklo celkovo asi 100 000 metrov kubických odpadovej vody kontaminovanej kyanidom (asi 100 ton). Toxická látka zničila väčšinu flóry a fauny v riekach, kadiaľ tiekla. Zamorenie kyanidom postihlo okrem Rumunska a Maďarska aj vtedajšiu Juhoslávii. Do povodia unikli aj tony vysoko toxických ťažkých kovov. Toto nešťastie býva označované aj ako najväčšia enviromentálna  katastrofa od Černobyľu.

Zdroj: SITA, Tibor Kocsis, danubepanda.org

Znečistené boli rieky Somes, Tisa i časť Dunaja. Kvôli tejto udalosti údajne definitívne vyhynuli niektoré vzácne druhy rýb. V Maďarsku havária takmer zlikvidovala rybárov na Tise, ktorá je vyhláseným revírom – ryby z Tisy sú preslávené a sú nevyhnutnou súčasťou maďarskej národnej polievky halászlé. Zdroj: www.topky.sk 

8. Že Tisa vie aj kvitnúť?

Tisa – rieka lásky, keď kvitne…

Foto: Dizajn zona

Jedinečný prírodný jav „kvitnúcej“ rieky Tisy, resp. rojenie podeniek, ktoré u nás pomenúvajú Tisový kvet. Tento fenomén  sa môže vidieť iba u nás na rieke Tisa a na Žltej rieke (Huangho) v Ázii. Každoročné „kvitnutie“ Tisy, znamená, že sa nad jej hladinou vyroja milióny podeniek, ktoré po svadobnom lete nakladú do vody vajíčka – budúce potomstvo.

 Ako a kedy sa to deje?

Nepoznáme prekrásne LEGENDY, ktoré objímajú rieku Tisu, pritom nezaškodí poznať ich a tradovať ďalej. Naši predkovia vedeli ,,prežívať,, tak krásne príbehy okolo prírodných útvarov.  Keď legendy prežili tisícročie, nech žijú ďalej ďalšie tisícročie. 

1.Podľa starých Maďarov žili na Tise víly.

2.Dávno, pradávno žili dvojičky, z ktorých jedno malo ebenovočierne a druhé plavé, blonďavé vlasy.  Dvaja zlí muži uniesli tieto krásne dievčatká.  Jedno do údolia okolo tatárskeho priesmyku a druhé do údolia hory Hoverla. Obe dievčatá neustále vzlykali a z ich sĺz vznikla Čierna a Biela Tisa.

Fotka: cerezo / indafotó

3. Víla odviedla huculov k vysočine v Marmarošskej župe. Ale žili tam dvaja zlí obri, preto preľaknutí huculi prosili vílu, ktorá žila v soľnej jaskyni o pomoc. Premenila obrov na medvede, tie ale naďalej napádali domácich. Potom obrov premenila na prameň – Čiernej  a Bielej  Tisy.

4.V Tise sa údajne nachádza trojitá rakva hunského kráľa Attilu. Legendy hovoria, že ho museli pochovať bez zaťatia rýľa do zeme  a nikto nesmel vedieť, kde leží knieža. Či sa to stalo takto, alebo nie,  kvôli regulácii rieky nie je vôbec isté, či leží v koryte rieky.

5.Keď Boh stvoril svet, takmer zabudol na Tisu. Archanjel Gabriel priviazal svoj zlatý  pluh o osla a rieka musela ísť v jeho šľapajach. Ale hladný osol počas dlhej cesty sem tam vybočil kvôli potrave a tým spôsobil, že Tisa je taká kľukatá.

Fotka: Sentinel-3 / wikipedia

6. Príbeh smutných malých dievčat pokračuje inde takto:  Podľa legendy dievčatá preto tak trpko vzlykali, pretože dúfali, že matka ich nájde sledujúc rieky, ktoré vytekali z ich sĺz.

Fotka: Teteneverdle / indafotó

7. Keď Maďari migrovali do oblasti hornej Tisy, ich vodca sa tam usadil. Keďže mal iba jednu dcéru, ľudia sa začali obávať, kto zdedí jeho hodnosť, titul. Keď svoj žiaľ vyplakali Tise, na druhý deň našli na jej  brehu malého chlapca. V dospelosti ho aj zvolili za vodcu, ale rieka siahla po svojom synovi a vzala ho späť.

Fotka: indafoto / Vandras

Zdroj:  femina.hu 

TISA PRI VEĽKÝCH TRAKANOCH, r.1789.

( milujem túto mapu pre jej kartografiu)

Vodoinžinierske dielo na brehu Tisy pri Veľkých Trakanoch, ktoré postavila Zemplínska stolica z príkazu vznešenej Uhorskej Miestodržiteľskej kráľovskej rady, aby sa predišlo zničeniu kráľovskej prepravy (soli). Z (vlastnej) iniciatívy Tomáša … *Chudovského, matematika z Kráľovskej budínskej vedeckej univerzity. P. t. Vznešená Zemplínska stolica od 11. októbra do 26. novembra 1789.
Autor: Tomáš *Chudovský, matematik. Rok: 1789 (11. X. – 26. XI.). maps.hungaricana.hu

Mapa detailne zachytáva a popisuje opatrenia na ochranu erodovaných brehov Tisy vo Veľkých Trakanoch pri významnom kráľovskom soľnom sklade a prístave. Veľké Trakany boli dôležitým distribučným a mýtnym bodom pri transporte soli v severovýchodnom Uhorsku.

 Mappa Regni Hungariae salis officia designas, 1785, Greg[orius] Sarkady

Soľ sa z baní vo Východných Karpatoch prepravovala plťami a pramicami po rieke. Práve vo Veľkých Trakanoch sa soľ prekladala na povozy a vozila do Solivaru na čistenie a zjemnenie, ba aj ďalej. Odtiaľ sa naspäť privážala v sudoch drvená soľ (TAKÁCS 2006).

Postupný vývoj veľkého meandra Tisy sa prejavoval podomieľaním nárazových brehov, takže v druhej polovici 18. storočia už ohrozoval aj samotné budovy soľného skladu (hlavná neskorobaroková budova, tzv. Sóház „Soľný dom“ je dnes po rekonštrukcii významnou kultúrnou pamiatkou obce).
Základom protieróznych opatrení bolo päť masívnych drevozemných  , resp.trojuholníkovitých ostrôh (Ala) o stranách 20, 30 a 50 siah (teda až 94 m).

Steny ostrôh založili priamo v koryte Tisy zatlčením pevných kolov do dna rieky a ich prepojením vŕbovými výpletmi. Takto ohraničený priestor následne zasýpali zeminou, ktorú privážali povozmi v mnohých fúrach. Telesá ostrôh mali výšku až 15 stôp (4,74 m). Výhon č. 5 (najbližšie k soľnému skladu) mal aj predĺženie, pozostávajúce čisto z fašín.

Okrem toho na zvrátenie erózie na náprotivnej strane meandra vykopali v zákrutovej lavici aj šikmé kanály, hlboké 7 – 8 stôp (2,2 – 2,5 m). V kombinácii s ostrohami mali napomáhať odrážaniu prúdu a erózii náplavu na tejto strane zákruty.

Riečna krajina a jej využívanie.
Mapa zachytáva len úzky segment riečnej krajiny vo vrchole zákrutovej lavice s piesčinou, trávnatým porastom a listnatým lesom vo vnútri meandra (z iných zdrojov vieme, že išlo o dubový les).
Poznámky a zaujímavosti
Mapa plasticky znázorňuje nielen budovy soľného skladu (Depositorium Salis), ale aj vzorne naukladané drevené nádobky s drvenou soľou (Vascula cum sale minuto) pri malom zálive v susedstve, ktorý slúžil na pristávanie a
kotvenie lodí.

Z hľadiska histórie obce je zaujímavý a cenný aj zákres zvyškov kostola (Rudera Ecclesiae) na brehu Tisy pri výhone č. 2. –tiež pravdepodobne stál na mieste blatného hradu- popis nižšie. 

Zároveň vidno, že išlo o jednoloďový kamenný kostol. Názory na polohu najstaršieho reformovaného kostola (poddaní Veľkých Trakán prešli v 16. storočí na protestantskú, konkrétne kalvínsku vieru) sa totiž doposiaľ rôznili.

Podľa Évy GULAI (2006) nie je známa ani poloha kostola, ani to, či bol drevený alebo murovaný. Podľa TAKÁCSA (2006, s.141) stál starý kostol na tom mieste, kde v r. 1771 postavili rímskokatolícky kostol. Ten v roku 1894 rozšírili a prestavali na dnešný neogotický kostol narodenia Panny Márie.

MAPA ALE ZACHYTÁVA KOSTOL, AJ KEĎ NIE CELÝ- LEBO JE V RUINÁCH, ALE JE TAM.

Mapa je unikátna aj tým, že jej autor na brehu Tisy plasticky zakreslil pri práci aj stroj na vyťahovanie kmeňov, prekážajúcich plavbe (pod č. 7;).

  Niekoľko kmeňov stromov takto v dňoch 21. – 26. novembra úspešne vytiahli z rieky, rozpílili a odviezli; vyrúbali aj stromy na okraji lesa, ktoré by mohli padnúť do rieky pri rozširovaní koryta

Zdroj:  www.asg.sav.sk

SOĽNÝ ÚRAD ( DOM).

Zdroj: obec Veľké Trakany

Budova Soľného úradu – neskorobaroková stavba postavená v 1. polovici 18. storočia. Po rekonštrukcii, uskutočnenej v roku 2005 v ňom otvorili regionálne historické múzeum. Na návštevu ponúka miestopisnú historickú expozíciu, výstavu rohovinových rezieb a expozíciu histórie využívania soli. Na mieste bývalých soľných skladov stoja objekty niekdajšieho skladu tabaku a dvor slúži ako miesto pre usporiadanie kultúrnych a spoločenských podujatí.

Rok 1794. Areál Soľného úradu a skladiska bol veľký. 

  ČÍTAJME LEGENDY O VZNIKU OBCÍ TRAKANY.

Trakany už pred  príchodom Maďarov boli obydlené. Keď knieža Árpád so svojím vojskom a sprievodom oddychoval na beregovskej rovine po ťažkom prechode cez priesmyk Verecke,

                                 A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete)

Árpádov syn Tárkánz ( vnuk Álmosa- pozn. autorky), sa vybral so svojim sprievodom na obhliadku okolia po pravom brehu rieky Tisy. Našiel dymiace komíny – sídlo vodcu bulharského kmeňa menom Miraz, ktorý pohostil Tárkánza i jeho vojakov. Tárkánzovi sa veľmi zapáčila Mirazova prekrásna dcéra Hóva. Vrátil sa do tábora a žiadal povolenie od otca Árpáda, aby sa tu mohol oženiť a usídliť. Árpád mu  vyhovel a podľa legendy osídlenie bolo pomenované po Tárkánzovi na Tárkány. Kraj bol v tom čase močaristý, zalesnený lužnými lesmi, mimoriadne bohatý na flóru, faunu a zásoby rýb. Pôvodná obec už v prvej polovici XIV. storočia sa rozdelila na dve časti : na Malé a Veľké Trakany.

Zdroj: obec Malé Trakany

Veľké Trakany na Wikipédií to majú striedmejšie:

Podľa legendy, tradovania obec dostala meno podľa Tarhosa ( to bol Tárkánz) , syna Árpáda, ktorý tu údajne nechal postaviť hrad. V časti obcí na dune zvanej Földvár, na brehu Tisy bola pravdepodobne pevnosť postavená zo zeme ( blatný hrad), ale nezachovala sa po nej ani stopa. (Poznámka autorky: Prvé hrady boli postavené v 9.-10. storočí. Boli vyrobené hlavne zo zeme a dreva a boli obklopené vodnými priekopami) .

Tu sa zastavíme, pretože podľa všetkého dá sa popísať miesto, kde blatný hrad stál.

Celkom konkrétne.  Významní bádatelia hradov na východe Slovenska Michal Slivka a Adrián Vallašek uviedli, že Pozemský hrad sa mohol nachádzať na brehu Tisy, ale jeho stopy už nebolo možné identifikovať.

Vďaka za staré mapy.  Pozemský ( blatný) hrad by mohlo byť miestom označeným 2 na mape rukopisu z roku 1785. Na sever od neho, číslo 11, sa nachádza pozemok raného novoveku hradu na mieste dnešného katolíckeho kostola.

Čísla na mape vysvetľujú, že miesto starého kostola na 2 bolo kedysi. Na jednej strane je to možné ľahko, pretože nie je nezvyčajné nechať si neskôr postaviť kostol na mieste hradu. Na druhej strane si tiež uvedomujeme prípady, keď miestni obyvatelia mylne považujú hradné miesto za bývalý kostol alebo kláštor. Samotná veľkosť nie je sama o sebe rozhodujúca, ale väčšinou sa týka stredoveku. Tento zaujímavý hrad na brehu Tisy si zaslúži ďalšie vyšetrovanie.

Zdroj:  djnaploja.wordpress.com 

kozepkori-magyar-varak.oroksegvedelem.hu 

Označené na mape blízkej dnešnému stavu:

Podľa Samuela Borovského:

Trakany sú starodávnym hniezdom Tárkányiovcov, ktoré podľa niektorých dostalo meno po Árpádovom synovi Tarkatzovi ( Tarhos) , ktorý tu údajne tiež nechal postaviť hrad.

Legenda je stále legendou, občas prehnaná, občas je v nej niečo pravdy, alebo nič. Ale je pekná a treba ju nechať žiť. Dokonca na nej budovať.

Veď je známe, že aj Tróju objavili na základe legendy.

 Tak, ako Medzilaborce vybudovali kult kniežaťa Laborca- podľa legendy- ak ste článok o rieke Laborec nečítali, prečítajte si ho kliknutím na slovo TU.

Ja na mieste trakančanov určite by som premýšľala na osadení pamätníka Tarkanzovi.

Tak, ako na mieste Lelesu by som hľadala projekty na znovu zhotovenie a  osadenie sochy sv. Gotharda na kamenný most a dokonca by som aj v časti kultúra, alebo enviromentál šla do vysadenia tulipánov, narcisov lemujúcich bývalý tok rieky Tice pod mostom.

Sochu Tarkanzovi by Trakany mohli postaviť, aj napriek tomu, že legenda má svoje medzery. To nevadí.

Mne nesedia tieto časti:

1.Druhý najstarší syn Árpáda, žeby šiel až do Trakan od Vereckého priesmyku a naspať do tábora Vereczke? To bola obrovská diaľka a zbytočná, nakoľko hlavný pochod sa udial z Vereckého priesmyku cez  Mukačevo (Munkács) a Užhorodu do Sátoraljaújhelyu a šli nad Bodrogom.  Mohol sa odpojiť od sprievodu, keď húni prechádzali smerom na Sátoraljaúhely. Samozrejme, hlavný sprievod zboku chránili menšie oddiely a oni boli aj pri Tise, podľa nálezísk v  okolí. ( o nich v inom článku).

Tárkánz mohol byť súčasťou menšieho chrániaceho sprievodu a mohol zájsť až k Tise. Ale nedáva logiku, že iba sa šiel pozrieť od Vereckého priesmyku a vrátil sa tam naspať. Potom skôr predpoklad, že počas pohybu, pochodu zašiel do Trakan.

2.  Oveľa úsmevnejší je predpoklad, že sa oženil a usadil v Trakanoch. V žiadnom prípade to korunný princ neurobil. Jeho život bol úplne inde: viď Tarhos. ( Tarkacsu , Tarhacsi alebo Tarhos , tiež Tarkatzusz )

Pécs, Szabolcs megye.

4 synovia Árpáda vládli vedľa seba.

1. Tarhos (Tarkacsu)
2. Üllo (Jeleg ,Jeles)
3. Jutas (Jutocsa)
4. Liüntika (Levente )
5. Zolta (Zaltasz)

Zimné ubytovanie Tarkacsuho bola  Tarhacsia-puszta pri Tolnavári a svoje ubytovanie presunul popri potoku Sió – Kapos – Szék do svojho letného ubytovania, do dnešného Tarrósu . V oblasti sa vyskytujú aj mená jeho potomkov, Tevel a Horseradish, ktoré sa pravdepodobne stávajú hlavnou oblasťou rodu z jeho vetvy, okolo ktorej sa neskôr vyvinula Tolnianska župa . Mohol byť vedľa Szabolcsa následníkom trónu, keďže bol vodcom Kabarov . Ďalej jeho meno v podobe Durcas sa objavuje v rokoch 921-922 pri dobrodružnej výprave v Taliansku. Niektorí vrátane Gyulu Kristó veria, že sa stal po Árpádovi Veľkým princom.

3. Tarkacsu mal iba jedného syna Tevela. Či ho mal s trakankou Hová ( že si ju zobral so sebou), alebo s inou urodzenou ženou nevieme.

4. Nemuselo ísť ani o konkrétneho princa, jeho oddiel sa mohol volať jeho  menom- Tarkancsu a trakanským hrdinom mohol  byť niektorý vojak z jeho oddielu.

Turecké meno kováčov pracujúcich okolo vodcov bolo tarkány,  meno znamenalo  železný. Ich slovanské názvy sa v jednotlivých regiónoch líšili: Kovár, Kovács, Kazi  Mohlo  ísť aj o sakrálne kovanie- pohanské pomenovanie.

Obec mohla meno dostať aj po  šikovných kováčoch. Obcí s prímením Tarkány je v bývalom Uhorsku minimálne 6, Tarhos, ešte viac.

Ale tiež obce dostávali pomenovania podľa dobyvateľa, takže kľudne ním mohol byť Tárkánczy a jeho oddiel.  Svoje  meno mohol dostať od   deda (Álmosa) a pradeda ( Ügyeka), ktorí založili v Kyjeve centrum, v ktorom sa vyrábali najlepšie meče na svete v tom čase.

Viac o jeho mene čítajte TU.

Zaujímavosti o Trakanoch. 

Existoval veľkotrakanský hrad. Ten stál v obci. To nebol tej údajný hrad, ktorý dal postaviť korunný princ ( ten blatný hrad a drevený hrad stál pri Tise na dune).

Ja by som podľa mapy a spolu s pár dobrovoľníkmi určite kopala na mieste označenom na mapách a snažila sa odkryť a zakonzervovať základy/ tak, ako sú v Košiciach na Hlavnej ulici/, nehovoriac o tom, že by určite našli aj nejaké predmety. Bol by to ďalší turistický pútač popri Soľnom dome. 

Veľkotrakanský hrad stál v dedine.  Rímskokatolícky kostol bol postavený na základoch hradnej kaplnky v roku 1894. Stop. Tu by som tiež odkryla základy hradu, alebo aspoň časti a zakonzervovala. 

Hrad bol svedkom mnohých udalostí, spomeniem iba jednu: Štvrtý syn ‘Sennyey Sándora Ferenc bol v roku 1674 zavraždený v tomto hrade. Chudobní mládenci zo Szabolcsu prešli cez Tisu a zavraždili ho v hrade.  Keď pominuli pohnuté časy, v roku 1675 ho z dočasného miesta odpočinku za slávnostného obradu premiestnili do   rodinnej krypty v kostole v Lelesi postaveného premont. rádom.

Jeho vnuk Sennyey Ferenc László už vo Veľkých Trakanoch zažíva schátralý hrad a preto v susednej obci Biel v rokoch 1780-81 postaví novú rezidenciu- kaštieľ, ktorý my už poznáme.

sennyeykastely.com 

Aj veľkotrakančania mali svoju Rákocziho cestu. Z  dôvodu častých záplav dali Rákócziovci postaviť hrádzu, ktorá siahala až po dnešnú zvonicu. Výstavbu hrádzí ukončili v rokoch 1856-1859. Na západnej strane bola postavená hrádza až po veľkotrakanský hrad. Zároveň od východu dali vybudovať cestu, potom v severnom smere cez horu Silná. Túto cestu ešte dlho potom potom nazývali „Cestou Rákócziho“.

Výstavba hrádze na Tise započala už v roku 1846. Bol zmenený pôvodný tok Tisy a tak za zrodil názov Nová Tisa.Reguláciou sa získali veľké plochy úrodnej pôdy. Aj v obci sa vytvorili nové formy poľnohospodárskej výroby, rastlinná a živočíšna výroba, neskôr ovocinárstvo. V oblasti medzi hrádzou a riekou, v tzv. záplavovom území boli spočiatku pastviny, lesy. Tak vznikol aj les Luzsnya, ktorý tu je aj dnes. Záplavové územie bolo neskôr využité na veľké ovocinárske sady, tzv Tisa-záhradu, kde boli najmä jablone a slivky. Výstavbu hrádzí ukončili v rokoch 1856- 1859.

V katastri sa nachádzajú archeologické náleziská.

Dalo by sa písať veľa. Ale majú skvelých historikov a vydali skvelé knihy o obci.

Kniha: http://vmek.niif.hu/03800/03877/03877.pdf

Informácie o rodu Tarkányi. 

Tarkányi család.( Nay- Tarkáni +) 

N.; Máté de Nagy-Tárkány.; Boda de Kis-Tárkány; Konrád de Nagy-Tárkány.; Raphain de N.-Tárkány.; Zebegnen vagy Bereczk. 1337. †; Elek.; György 1337. †; Miklós 1337.; László 1347.; II. Máté.; Tamás.; Miklós.; Benedek literatus; I. Tamás 1337.; Mátyás.; Briccius.; László.; András de Kis-Tárkány.; Domokos 1337. de N.-Tárkány); László de Agárd.; Agárdy Péter.; stb.; Gergely.; Kata.; Miklós literatus de Kis-Tárkány 1431.; II. Tamás. †; I. János.; I. László de Tárkány; János.; Benedek.; Dénes.; Osvald Boda de Kis-Tárkány. ettől a k.-tárkányi Boda cs.; II. János 1389. Hagid v. Higyed de N.-Tárkány; I. Márton 1389. (Bacskay Anna); Potentiana (Nagymihályi Eödönffy János); Kata 1410.; Julianna.; I. István †; I. Miklós 1410. 1429. (N. Kata 1427.); I. Péter 1410–29.; III. János 1410. 1425.; I. György 1410–29. †; I. Mihály †; II. István 1497. 1501. (Bacskay Margit); I. Mihály.; II. Miklós †; IV. János †; II. László (Csernavoday Anna); Anna (vaszilói Vassa István); II. György; I. Zsigmond †; III. István.; II. Péter (N. Anna); III. Miklós 1501–1516. (1. Csáholyi Anna. 2. N. Erzsébet); I. Ferencz pap 1526.; III. László 1526. (Perényi N.); Lukács †; N. (Némethy); Margit (Anárcsi János); Fruzsina (Vékey Fer.); III. István 1548. (Possay Klára); IV. László †; Petronella (Kákonyi Péter deák)

 www.arcanum.hu

ZÁVER. 

Pre zachovanie čo najviac kultúrnych pamiatok by som odporúčila trakančanom projektovo, plus dobrovoľnou činnosťou: 

1. postaviť Trakanovi sochu na rázcestím do obidvoch Trakan – s informačnou tabuľou o ňom, niečo v takomto štýle, akú ma Álmos, kumánsky Ladislav 
2. 
3. a dať sochu na podstavec, ako je Laborec.
4. 
5. odkryť podľa mapy základy kostolíka na brehu Tisy/ možno hradu a kostolíka v jednom/ a zakonzervovať. Ak nechcú, aspoň na jeho miesto dať informačnú tabuľu, s výrezom mapy, ktorý zachytáva podobizeň a inormáciami.
6. Vo Veľkých Trakanoch odkryť základy hradu, alebo časti a zakonzervovať.  Tiež informačnú tabuľu o hrade. Pohľadať jeho nákres a umiestniť ho tam. Keď nechcú, aspoň tú tabuľu o hrade by mohli dať na jeho pôvodné miesto. Plus tú krásnu mapu
7. Obidvom Trakanom obohatiť, spestriť Tisu. V článku sú zaujímavosti o Tise, čo o nej vieme, nevieme. Dokonca pri Malých Trakanoch by som šla detailnejšie -a dala aj Cestu  histórie prírodného kúpaliska aj s fotkami, keď kúpalisko fungovalo. Aby som tabule ochránila pred záplavami, tak by som nimi olemovala hrádzu hneď za dedinou, kde je 1 tabuľa Vítame Vás- nepamatám presne.
8. V každom prípade by som tu krásnu mapu z 1789 dala pri Soľnom dome, alebo aj na časti, ktorú zobrazuje v plnej kráse.
9. Určite, ak je možnosť niekde v dedine dať informačné tabule o nálezoch  v obci. Aj fotky nálezov. 
10. Rákocziho cestu označiť informačne- veď šla aj cez dedinu- rok výstavby, dĺžka, jej smer, atď . Dôvod jej výstavby. Ak len kúsok z nej je niekde zachovaný, či prašná cesta, či obrubník, atď. ohraničiť, označiť. 
11. Projektov na kultúru, atď. je veľmi veľa, dá sa to postupne urobiť, len sadnúť si k tomu a písať. Všetko sa dá, len nájdite ochotných ľudí.

Pár dokumentácií, archívnych dokumentov, záznamov:

162,799,520. Boda (Kistárkányi család)

81,399,760. (gerepsei) Konrád (Kistárkányi család) (okirati elıfordulása: 1282) Comes. Másképpen kistárkányi Boda Konrád néven is nevezték

5,079,556. Benedek (Tárkányi család)

 10,174,970. Kistárkányi Benedek (okirati elıfordulása: 1387-1388) Deák. 1388-ban munkácsi várnagy.

1388.05.30. napján Visegrádon kelt okiratban István nádor utasította Ung megyét, hogy vizsgálja ki Császlóci László és társai panaszát, ami szerint Benedek deák gyıri adószedıje hatalmaskodott. (Kérdéses, hogy mi lehet annak az oka, hogy itt az apa László, nem pedig Miklós, mint Engel Pálnál.)

087,485. Kistárkányi Apollónia (okirati elıfordulása: 1409-1433) † 1433. Elott

REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI

 tiszaninnen.pdf

Uzavrime článok veselo.

Egy had- és jogtörténeti unikum: Wékey Ferenc újonnan előkerült ítéletlevele

1566. március 26-ról

E fontos dokumentumok sora néhány esztendővel ezelőtt még egy különleges darabbal gazdagodott. 2006 elején egy magyarországi magángyűjteményből ugyanis Budapesten előkerült az eddig ismert legkorábbi magyar nyelvű hadbírósági ítéletlevél. Nevezetesen a már többször említett magyar hadbíró (1566–1578), a Felső-Magyarországon tevékenykedő Wékey Ferenc 1566. március 26-án, az ungvári királyi táborban kelt ítéletlevele. Bár a dokumentum azóta egy másik hazai magángyűjtemény értékes darabját képezi, a magyar történeti kutatások számára kiemelten értékes volta miatt érdemes e folyóirat hasábjain – 2006 februárjában készült fotó- és xeroxmásolata alapján – közzétennünk. Így jelen sorok kíséretében most ezzel az unikum-forrással (lásd a Függelékben) szeretnénk köszönteni nyugalomba vonulása alkalmából a Hadtörténelmi Közlemények tanulmányainkat mindig lekötelező érdeklődéssel követő főszerkesztőjét, Csákváry Ferencet. Miként arról a következő táblázat részletesen tanúskodik, Wékey Ferencnek ez ideig már két magyar nyelvű ítéletlevele volt ismert, mégpedig mindkettő 1566 nyaráról. Az előbbi június 24-én, az ungvári királyi táborban kelt, és joggal került be immár 170 esztendeje Döbrentei Gábor 1840. évi közlésében magyar nyelvemlékeink sorába. A másikat Wékey augusztus 25-én Tárkányban állította ki, mely helység alatt – a dokumentumot 1898-ban közreadó kiváló forrásgyűjtő, Thaly Kálmán vélekedésével ellentétben – nem a Győrtől keletre fekvő Tárkány (Mezőtárkány), hanem a Zemplén, Ung, Bereg és Szabolcs megyei birtokos Wékey családi rezidenciája, a Zemplén megyében fekvő Nagytárkány értendő, ahol ő ez idő tájt már egy megerődített földesúri kúriával, azaz várkastéllyal is rendelkezett.29 A most közzétett dokumentum ezeknél néhány hónappal korábban, 1566. március 26-án keletkezett a neves Lazarus Freiherr von Schwendi30 felső-magyarországi főkapitány (1565–1568) ungvári táborában, éppen azon Gyümölcsöltő Boldogasszony ünnepének (március 25.) másnapján, amelyre a június végi ítéletlevél is utalt. Forrásunk tehát az eddig előkerült legkorábbi magyarországi és magyar nyelvű hadbírósági ítéletlevél, amely így egyszerre tartható mind a magyar had- és jogtörténetírás, mind a XVI. századi magyar nyelvemlék-kutatás egyik különleges kincsének.

Wékey Ferenc királyi hadbíró tábori hadiszéki ítéletlevelei 1566-ból (keletkezésük időrendjében)

Rozdelenie majetky- v tejto časti sa týka veľkotrakanského hradu: 

Az 1714-ben keltezett osztályból újabb érdekes információkat tudhatunk meg a bodrogközi birtokokról.
„… Mi, ‘Sennyey István és ‘Sennyey Ferenc adgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ez levelünk rendibe. Noha mink Anno 1700, szegény Atyánktul álló tarkányi, páczéni, szentesi és egyéb minden néven nevezendő jószágunkat felosztottuk vala magunk között, azon osztályba felvett conditiók, punctumok és végzésünk szerént. Mivel közülünk ‘Sennyey Pongrác testvér atyánkfia kimúlt, ezért újonnan megosztozunk a következők szerént:
Az egész tarkányi, páczényi és szentesi jószágban ‘Sennyey István uramé: Az tarkányi kastélyban északrul, a setét kőgrádicstul fogvást való sor nap kelet felé, alsó-felső contignátióval és
pincéivel edgyütt. Ugyan mellette nap kelettül lévő két háznak való hellyel, alsó-felső contignátióval edgyütt épen az kápolna fundamentumáig. Délről, avagy a Tisza felül való sor alsófelső contignációval, a kapu felett való ház is az alatta való pincével. Az kapu és drabant ház köze maradván a két atyafinak, közös. A kastély melletti veteményes kertnek a kastély fele való része, ameddig sövénnyel van elrekesztve. Ugy a külső kert is, amit szőlőskertnek hínak, egészben. A
tarkányi régi majorhely, a külső udvar melletti résszel együtt addig, míg az is be van rekesztve. A külső istálló közül a kastély felől való rész. A csűröskertnek is a falu felől való része, az egész bornyuskerttel együtt. A külső udvari száraz malom és az czigándi vízimalom egészben. A tiszaháti kertek közül penig az Somogyi- és Téglás-kert egészben. Agárdon Szilágyiné kertje egészben.
9
MOL. UetC. Fasc. 60. no: 5.
291
A szentesi hegyen az alsó vagy Szabó-szőlő egészben és a Berkenye fán felől való szőlőnek napnyugoti fele. A ladmóci Siró szőlőnek napnyugoti, avagy Bari felől való része. Tárkányba való szántóföldek: Az Ördöngös mellett lévő Szélföld egészben. A Borsószerbe nap kelet felől három föld. A dobrai mezőn a Nagytelek egészben, az itteni Borsószeren való tízköblös földön kívül. Az agárdi mezőn a Simon Mihály háza mellett lévő földek mind. A bélyi mezőn, a Kisteleken három föld. A sárkányi mezőn a Krasznán, az Őrhegyén, a Hidszeg elejin, a Pongrácban, az ország úttyára és az Tóra járó földek mind. A Gyöngyösre járóba, a Hidszegre járóra véggel, az Ásottér homokán, a Fazikas homokán, a Harasztos-kertre járó rosföldek mind. A pusztákkal együtt. Az Ásottéren innen lévő Szőlő homokán, valamint annak oldalában a Czeret mellett, Darvas felül lévők mind. A kisdéli földek egy része vizenyős, de búzát teremnek. No. cir. 54 köblösek. Sárkány és Dámoc másik mezején a Rakottyás szél, a Vadkert alja egészben. Az agárdi mezőn a Szántó homokának a falura néző fele. A Kender homoka és a Háromkövű malomnál lévők mind. A bélyi mezőn a Gömböcsös-tó végében, a Sebők hegyére járók mind. A bélyi templom mellettieknek a falu fele lévő része. A Nádas-tóra és a battyáni útra járó földek.
Rétek: A Vadkert egészben, a Darvasnak délrül való fele és még három nyilas a dámoci földek mellett. A bélyi mezőn a Suszta köze egészben. A dámoci határ északi részében az Osztrakóc teljesen. A perbenyéki határban a Luzsok egészben. A láczi földön a Vesszős laposa egészben. Agárdon a Mónosrét egészben. A pácéni udvarháznak, cselédháznak, udvarnak, csüröskertnek, majornak a délrül való fele.
Mivel penig ‘Sennyey István Uram még annak előtte néhai ‘Sennyey Albert Uram részit, most penig ‘Sennyey Sándor Uram pácéni osztálybéli részit pénzen megvette az szentesi curiához is .Őkelmének egy néhány darab rét osztály szerint jutott, több része vagyon még őkelmének. Jutottak még szántóföldek Pácénban a Telek homokán, a Mosonnán a búza földeknek a falu felőli fele, a Magos parton lévő föld mind, a két út közöttivel egyetemben. A Liszkón túl, a kastély melletti Hasason, a Sér homokán, Péter kertjében lévő földek mind. A láci határon az Úr homokán lévők mind. A dobrai Kenderföldnek napnyugoti része. A szomotori földek napkeleti fele. Rétek: APozsgó szerén felül valónak az északi fele. Az Alharaszt keleti fele. A Széles-érnek a délrül való fele. A Lövey fájánál lévő rétnek a fele. A harasztos oldali fele. A Böszörmény fele. A Lomszeg háromnegyede. Ez mind van a pácéni határban. A karosi földön a Falkaerdő alját ötnyolcadban
bírja, nyugat felől. A Ritkán lévő rét fele. A telek homokán egészben. Szentesen a romlott küháznak nap keletrül és északrul való három része. Az udvar alatti majorhelynek, csüreskertnek északi háromnegyede. A ház alatti két öregebbik pince. Az udvarház előtti rész és a napkelet hegyoldal egészben. Szenteshez tartozó szántóföldek közül a Besenyőn, a Nádas-tóra, és a Kanyaló homokán kilenc búzaföld. Ad cubulus circiter 14. Kanyaló homokán nyolc rosföld acc. 6, Kanyaló homokán a Barkóczyé mellett két rosföld acc. 2. A Besenyő homokán acc. 2, ugyanitt még két rosföld acc. 2. Abaházán a Kishomok tetőn egy rosföld acc. 1. A Tövisek oldalán, a Mihók homokán négy rosföld acc. 3. A bolyi út mellett négyes rosföld acc. 3. Az Erős oldalán, kit Ungi Gergely birt három rosföld acc. 3. A vékei mezőn a rétbül föltört búzaföld hat acc. 6. A Darvas feletti búzaföldek acc. 3. A Darvas mentébe egy búzaföld acc. 1. A szentesi határon a Nagy-tó oldalán egy búzaföld acc. 1. Abaházán a Nagy-tó homokán kilenc föld acc. 8. A Karcsa folyóra járó Töviseknél búzaföld öt acc. 5. Ráskán a Horgas-tóra járó jár véggel 30 búzaföld acc. 50. Abaházán a Mihók tava mellett két rosföld, acc. 2. Ugyanitt még négy rosföld. A Kishomok mellett egy rosföld, amelynek mind a két oldalán Barkóczy László a szomszéd. A Ráskán, a Homokra, az ország úttyára véggel huszonhárom búzaföld, acc. 23. A Horgas-tó közt 16 búzaföld, acc. 14. Abaházán a Czikorka és Kis-homok között három rosföld. Rétek: A szentesi mezőn a Nagy-tó felén, a Darvason egészben, akárcsak a Ráski szélen. Zálogos rét a Sóvágó helyéhez. A vékei rét egészben. A Kanyalói rét fele. A szentesi másik mezőn a Karcsaháton, Szálláskán, a Dinnyés tava rétjén, Csergét János zálogos rétje. Ezen atyafíságosan végbement osztályunknak és abban felvett punctumoknak és minden résziben való végzéseknek megmásíthatatlan és állandó megtartására kötelezzük és obligáljuk magunkat és maradékainkat, saját kezünk írásával és pecsétjével megerősítvén ezen végzésünket. Nagy-Tárkány Die 28 Maji 1714.
‘Sennyey Ferenc Uram eő klme része a tarkányi kastélyban és az ahhoz tartozó jószágban e szerint következik: Az setét kőgrádicsnál kezdődvén napnyugot felé való sor, annan penig, mely
292
dél felé megy a kapuig. Az kapu feletti házzal, alsó-felső contignatióval együtt, pincéket is ideértve. A napkelet felőli pusztasoron a kápolna helyével egészben. Délrül való soron való pincék egyrésze. A kastély melletti virágoskert falu felőli része. Major helynek jutott Csizmadia János helye. A prédikátor szomszédságában lévő egész dombbal az istállóig. Az istállók előtti udvarnak egy részi ‘Sennyey István majorja sövényéig. A külső istállónak a Tisza felőli része. A tarkányi sóvámnak fele. A csűrös kertnek a mező fele vól része. A Téglás-kert és a Sipos dombja egészben.
A tolcsvai telek déli három része, mivel a házat ‘Sennyey István megvette. Az újhelyi Feketehegyen a szőlő fele. A ladmóci Siró hegyi szőlő fele, mint azt a mezsgyekövek mutatják. A Siró feletti Kis szőlő egészben, akárcsak az itt lévő Süllye nevű. A helmeci hegyen a Garázda szőlő egészben. A helmeci Alsó szőlőnek északi negyede. A szentesi helyen lévő szőlő napkeleti része,
végig, míg a felső végin a mezsgyekarók mutatják. Tárkányhoz való szántók: a tarkányi mezőn az Csürjés kert, a Szeg elejénél lévő Szél földek. A Kishorgas, Nagyhorgas egészben. A sárkányi mezőn a ‘Sennyey István uram földjei mellett, a Szőlő homokán, a Katalókán lévők mind. A Kisdélő. Az Ásott éren délrül való Szőlő homokán, Pelbárt hegyivel együtt két köböl alá való. A Pongrácban, kik a Gere rétre járnak véggel, mind. A bélyi erdő alatt lévő Homokocska egészben. A dobrai mezőn a Borsó szer falu szélin részében 1 köböl alá való föld. Az agárdi Cakókert és
Borsószer. A másik mezőből Bélyben a Nádas-tó hátán lévő hat föld. A Görbe-tó mellett, a Nádastó véginél, a Nagy mezőn lévő szél. A tarkányi mezőn a kertek melletti rétekre véggel járó hat föld. Az agárdi Kötelekben három. Bélyben az Iróska-érnél levő földek. Rétek: Bélyben a Kert alatt és a Solt-eresztvény egészben. Tárkányban az Ebtejes és az Eszenhegyinél lévő egészben. Sárkányban Gere rét, Bika rét, Piróháti rét, Nyirkerek egészben. A Darvasnak északi fele. A pusztatelkek közül Lőrinc bíróé, Deák Andrásé, napnyugat felől, a többi ‘Sennyey Istváné. Bélyben a
Csalló hegye alatti egészben. Perbenyikben a Nyirjes laposán lévő majorsági rét egészben. A pácéni udvarháznak, csűrös kertnek, udvarnak, veteményes kertnek, majorhelynek, úgy a pincének is északrul való fele. Az udvarháznak pitvara penig és az udvarnak kapuja az atyafiak szabad ususára, hogy mindenik a maga részibejárhasson, közül fennhagyott. Pácénban szántóföldek: A Mosonnán lévő ros földek mind. Ugyanitt másiknak a fele, északrul. A Hosszú haraszt alattiak mind. A karcsai földen a Magos partnál lévőknek déli fele. A Vécse földek mind a láci mezőn. A másik mezőre Pácénban. A Malomszeren mind, akárcsak a Lápháton és a Kecsegőn. Perbenyikben a falu végin levők mind. Agárdon a Kis-Mikónya mellett egy. A dobrai Zsellérföldek, a Kenderföldek napkeleti fele. A szomotoriaknak napnyugoti fele. Rétek: A Pozsgószer északi negyede. Az Alharaszt napnyugoti fele. A Lövey fájánál a rét fele. Harasztos oldalon megint fele. Böszörmény, Lomszeg, Ser homoka fele. Eddigiek vannak a pácéni határon. Karosban a Falka-erdő alján nyolc részre szakajtván, a napnyugoti három rész. A Ritkán lévő fele.
A szentesi romlott küháznak déli negyede. A kisebbik pince déli fele. A majorhely déli negyede. Az udvarház megetti kert fele. Szántók: Darvas alatt három, az Erősre járóban, az Ibrányié mellett egy, ahhoz a harmadikra kettő egymás mellett. A Lázra és a Kis-rétrejáróban ros föld 7, ugyanott a Karcsaháton búza föld 2, rozs 1, majd mégegy a szélin. Kanyalón a rétek között 1, a
Nagy tóra és az ország úttyára járó véggel 2. Másik mezőn, Ráskán 35 föld, melynek közül 6 van
Bezdédi Györgynél zálogban. Abaházán a városi útra járó négy ros föld. Rétek száma: A Kanyaló
sarkán, a Kanyalón lévők fele. A perbenyiki puszták után járó ros földek. Az Árokháton, Paptava
homokán 7, búza földek a Feketeszegben, a Szélföldtől kezdődvén 12. A másik mezőn: A Nyirjes
homokán, a Pap rétje homokán, a Medgyes homokán lévő földek mind, 15. Búza földek a Gát
útján, és ‘Sennyey Pongrác földjén kívül mind a 14. Rétek: A Luzsokon a közös rétek keleti fele.
Ökörtilalmas keleti harmada. A kisfaludi praediumban szántóföldek. A Helmec felől való végen a
Pázsit szélen, a perbenyiki végben ‘Sennyey István Uram 38 földjén kívül mind. A másik mezőn
‘Sennyey István 6 földjén kívül az összes Esztatyára járó szántó.
‘Sennyey Pongrác Úr földeit mind a perbenyiki, mind a kisfaludi határban, kik fel nem
osztattak, ha bevetik, annak dézsmájával a két atyafi egyaránt osztozik, míg azon földeket magok
között fel nem osztják. Úgy a perbenyiki ‘Sennyey Pongrác féle réteket is, ha kaszálni akarják,
vagy másoknak kiadják, hasonképpen kétfelé osztozzanak mindent. A ladmóci, szomotori, zétényi,
vékei, kövesdi, karádi, cigándi, komorói, kanyári csapi és még sok másutt lévő földjeik, mit szét
nem osztottak közös ususok leszen benne, míg szét nem mérik.
293
Az erdő és révbéli jövedelmekkel egyaránt osztozzanak, erdőbíró penig ‘Sennyey István úr
lészen. Őkelme halála után mindig a legöregebb atyafi. Az erdőbíró akaratja nélkül senki ne foghasson avast és arra se maga sem idegen sertéseit ne bocsáthassa egyik atyafi sem. Másoknak
épületre való fát adni sem ajándékon, sem pénzen nem szabad, csak maguk szükségére korlát
nélkül. A kastélybéli kapu, híd, drabantház, kút, külső és belső udvarok köze közönséges ususra
maradnak. A másik consensusa nélkül nem szabad senkinek semmit oda építeni. A közös usust
együtt conserválják és építik. A porkolábot együtt fizetik. Drabantot ki mennyit akar, a maga
fizetésin tarthat.
Ha penig a leányág asszony anyánk eő Nagysága pénze után, ezen most felosztott atyai jószágból részt estendálna, valósággal néhai Anyánk pénze után lehetne, mivel ezen jószág leányt
nem illet, a jószágnak birodalmába a leány ágat be nem eresszük. Pénzzel tartoznak kifizetni, mit
valamelyik atyafi el nem követne, azt a másik atyafi respectálhatja. Könnyen pénzzé tehető jószágát eladva az reája eső részt summájában fizesse ki.
Korcsmát penig szabad lészen áruitatni bármelyik atyafinak, valamikor s valahol akarja. A
bíróság viselése a felosztott falukban a jobbágyok közt a házak egyikérül másikára fog menni,
esztendőkint. Kerülőt az egyik esztendőben az egyik, másik esztendőben a másik fog adni. Ahol
penig a falunak is kell, rendeljen minden esztendőben…”10