Mená nášho mesta a okolitých obcí v stredoveku v čase Mateja Korvína – kráľa so znamením havrana.

Mapa zobrazuje rok 1490 v čase úmrtia Mateja Corvína.

Matej Korvín alebo Matej I. (po rumunsky Matei Corvin; v modernej maďarčine Hunyadi (Corvin) Mátyás alebo len Mátyás király.


Autor: Madboy74 

Slováci sa musia naučiť, že Uhorsko sú aj naše dejiny a ide o    rovnocenný vzťah, aj keď sa jedna, či druhá strana tvári, že my- vy s tým   nemáme – te nič spoločné.  

Dnes je výročie korunovácie  kráľa Mateja Hunyadi, známeho ako Korvín  (z lat. Corvus, v prekl. havran, podľa znaku v rodovom erbe). Svetlo sveta uzrel 23.februára 1443 v Klúži. Korunovaný bol 29.marca 1464  v Stoličnom Belehrade   za uhorského kráľa.  Úmrtie 6.4. 1490 , pochovaný v Stoličnom Belehrade.

                                         rodný dom Mateja Corvína

: Relief/carving decorated stone walkway lead to the statue of Károly Kós in Kós Károly tér Park, [[:en:Wekerletelep|Wekerletelep]], [[:en:Kispest|19th district]] of [[:en:Budapest|Budapest]].}}{{hu|1=: A Kós Károly szoborhoz (Péterfy László, 1987, bronz.) vezető ‘Kós Károly életút’ utakba néhány vésett kőlap van beépítve. ‘Mátyás király szülőháza K…’ Bal oldal eltemetve, a jobb letört eltünt/ellopták? – [[:hu:Budapest|Budapest]], [[:hu:Budapest XIX. kerülete|XIX. kerület]], [[:hu:Wekerletelep|Wekerletelep]], [[:hu:Kós Károly tér|Kós Károly téri]] park.{{Location|47|27|19.98|N|19|7|32.65|E}}

 

Prečo sa Korvín stále pripomína? 

-Za jeho vlády došlo k ekonomickému a kultúrnemu rozkvetu krajiny, humanizmu a renesancie. S jeho smrťou spájajú koniec stredoveku. 

Autor: Madboy74 – Vlastné dielo, CC BY-SA 4.0,

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15404216

Informácie  o Matejovi:

1.Existuje asi 200 listín ,ktoré poslal napr. aj do Trnavy  v slovakizovanej češtine, ale ani jedna listina v maďarčine

2. Do rodného Klúžu ( Cluj (rum., Kolozsvár maď.) písal latinský, napriek tomu, že jeho matka Alžbeta Szilágyi ( Szilágyi Erzsébet ) pochádzala zo staromaďarského rodu Szilágyiovcov. Musel teda ovládať maďarský jazyk, aj keby sa nikdy nenašiel žiadny spis od neho v maďarčine.

3. O kráľovi  Matejovi sa dobre diskutuje s  Rumunmi. Tí ho majú za svojho.

4. Predkovia Hunyadyovcov boli kumáni, existuje aj legenda, že otcom  Jána Hunyadyho bol  známy záletník, kráľ  Žigmund Luxemburský. Na Źigmunda ako predka sa odvolával aj Matej, ale na druhej strane sa hlásil ku kumánskemu príbuzenstvu ( keď to potreboval) a najviac k Vladovi Tepesovi- Drakulovi. Nezľaknúť sa, sám kumánsky rod tak ako Tepesiovci sa odvádzal od chána Basaraba.

5. Napriek tomu v boji s turkami Vlada Tepesa zajal, nuž a ako to bolo s Juraj Dózsom, netreba ani pripomínať.

5. Matejove pozostatky idú identifikovať  na základe nájdených pozostatkom jeho syna a vnuka. Možno sa ešte dozvieme nie také zaujímavosti.

V Stoličnom Belehrade  sa našli v hrobke zmiešané  pozostatky viacerých osôb, predpokladá sa, že medzi mini sú ozajstné  Matejové pozostatky. Nedávno  našli v chorvátskej Lepoglave pozostatky jeho syna Jána, a vnuka Krištofa.

https://mandiner.hu/cikk/20210227_corvin_janos_matyas_kiraly_neparaczki_endre_arheogenetika?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=mandiner&fbclid=IwAR1R-n2LeXBp7MbTnaCOx-6Cc9ZBSzP35yzpPfg7PwT1Z0srVLDb04c6KLI

Corvin János koponyájának kiadása

https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/matyas-kiraly-maradvanyai-csontok/p4jzvnc

https://archeologia.hu/matyas-kiraly-harom-sirja

 —po smrti Ladislava Pohrobka ho uhorský snem zvolil za kráľa Uhorska Mateja prezývaného Korvín, ktorý mal iba 15 rokov a správu  mu priniesli do väzenia. Stalo sa tak 24.januára 1458.

Mladý kráľ po príchode z vazenia na kráľovský trón v Budíne.

-bol jedným z najvýznamnejších panovníkov Uhorska

-ide o jedného z mála vladárov, ktorý sa už krátko po svojej smrti dostal do slovesnosti prostého ľudu v pozitívnom svetle ako múdry a spravodlivý kráľ.  Pravdou  je, že bol dobrý rečník a mal výbornú pamäť.

-chodil prezlečený medzi ľud

-bol veľkým záletník

-oženil sa dvakrát, ale dediča sa nedočkal, toho mu dala rakúska meštianka Barbara

-Matej Korvín ovládal slovenčinu aj češtinu, maďarčinu, latinčinu, nemčinu.

—bol vzdelaný muž, celé noci strávil štúdiom

—zbieral staré rukopisy

—uchovával ich v knižnici – Bibliotéka Corviniana, postavená v Budíne v renesančnom štýle

—bol najbohatším veľmožom v Uhorsku

—vytvoril žoldnierske vojsko („čierny pluk“ – 20 tis. jazdcov a 8 tis. pešiakov-  Elitu uhorskej armády)

—bojoval proti nepriateľom doma i v zahraničí

—usiloval sa obsadiť české a rakúske krajiny

—chcel titul rímskeho cisára

                                       Prijatie pápežského vyslanca .Zdroj: Őseink és unokáik.

—viedol boje proti Turkom

—zastavil ich postup a uzavrel mier

—nedokázal ich poraziť

—vojny stáli Mateja veľa peňazí

voj. výpravy, Zdroj: Őseink és unokáik.

—zreorganizoval hospodárstvo krajiny a zaviedol finančné reformy

—nariadil platenie daní, napr. vojenskú daň a daň „od komína“

—udeľoval výsady Valachom – kočovným pastierom oviec a kôz (pôvodne Rumuni)

—1467 v Bratislave slávnostne otvorili Univerzitu Istropolitana (prvá na slovenskom území)

Príčinou smrti bolo rozčúlenie, keď mu služobníctvo donieslo neumyté figy. Dostal mozgovú mŕtvicu a o dva dni jej podľahol-  6. apríla 1490.Traduje sa ,že tie figy boli nečisté, ktovie, či neboli otrávené. 

Zánik stredoveku sa spája s ukončením vlády Mateja Korvína.

-Traduje sa, že Matej Korvín zastrelil posledného  zubra  žijúceho vo voľnej prírode na Slovensku.

-Jirí z Podebrad ho získal pre veľkolepú myšlienku, vytvoriť zväz európskych národov – medzinárodnú organizáciu. Bola to prvá veľká myšlienka o veľkom sne: mierovej a spojenej Európe, ktorá sa zrealizovala až o ďalších 500 rokov. Vo svojej dobe neuspela kvôli silnému odporu pápeža, ktorý sa právom obával o svoj vplyv (organizácia mala byť postavená na svetskom princípe).

-Kráľ Matej si počas svojho pobytu obľúbil Lipu kráľa Mateja v  Bojniciach  (je po ňom pomenovaná), pod ktorou zasadal aj uhorský snem.

Impozantné súsošie v rodnom Klúži. 

Osídlenie v stredoveku bolo iné, ako je dnes. Bolo mnoho obcí, ktoré práve v čase stredoveku zanikli. Aj tie nájdete v zozname ako zaujímavosť. Vaša obec sa počas éry vývoja volala aj ináč– TOTO SÚ MENÁ V ROKOCH 1300- 1490- vtedy  aké pomenovania mala.   

V článku nájdete aj skoršie datovanie obcí ( archívne) , pred  vládnutím Hunyadiovcov. je to logické, veď ich nezakladali oni. Tie obce v čase ich vládnutia už existovali a volali sa  následovne:

 MESTÁ A OBCE V ČASE VLÁDNUTIA HUNYADIOVCOV. 

Územie dnešných Veľkých Kapušian tvorilo 5 obcí, alebo 5 majetkov. Doteraz sa myslelo, že štyri, ale lelesský archív má záznamy o piatich.

Mesto malo minimálne 15 pomenovaní počas svojej existencie.  Raz sa na to pozrieme. 

1.Kapus. Eghazas Kapus (1400: Lelesz. met. Ung. 45.) Kapolnaskapus. (1414: Dl. 10265.) Kapus oppidum. (1417: Lelesz. elench. statut. ) Nywyczkes-Kapos al. nom. Kapolnas-Kapos opp. (1469: Jászó. Statut. H. f. 3. n. 51. és prot. B. f. 244. 263.) A leleszi konvent, a Kápolnás- vagy Nyeviczkés-Kapos nevű részt pedig a homonnai Drugeth cs. bírta. Az utóbbi volt nagyobb. Az 1427. évi adólajstrom szerint 80 portán felül rugott, holott a leleszi konventé csak 10–20 körűl járt. (Az összeírás e helyen már kissé megcsonkúlt.) Országos vásárját pl. 1480-ban említik. (Dl. 31965.) – Egyházas-Kapos. L. Kapos m.-város a. Kapos. Copus. Kopus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Kapus. (1364: Dl. 5341.)  Ma Nagy-Kapos.

2. Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapos tőszomszédja.

3. Csepel. Chepel. (1337: Meskó cs. llt., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. A mai Csepely, Nagy-Kapos m.

4. Haraszt. Harazt poss. (1379: Lelesz. met. Ung. 48., 1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)

5. Veskócz.(Veskolcz.) Veskoch. (1343: Lelesz. met. Ung. 62.) Welchkoch. (1415: Muz. llt.) Wezkulch. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.

1,2,3,4,5 dnešné Veľké Kapušany

Okolie mesta, obcí.
Hoór.
 Hoowr
. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstromban, mint a Daczó és a Varjas cs. birtoka. Nagy-Kapos vidéki helységekkel együtt.

Čičarovce.
1.Csicser. Checher. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 350. 365) Chycher. (1427: Dl. 32382.) Chicher. (1456: Dl. 31672; 1458: Dl. 31700 sat.) Vámja is volt, melyet azonban a Csicseriek (csicseri Ormósok és Oroszok) 1458-ban a király engedelmével Vaján helységbe tettek át. A megye délnyugati sarkában fekszik.
2.Ujfalu. A Csicseri-rokonság birt. közt (l. ott.) szerepel, tehát e tájon kellett feküdnie.

 Smer Krišovská Liesková a okolie. 

Samotná dnešná Krišovská Liesková.
1.Monyorós. Monyoros. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1475: Dl. 17679.) Monoros. (1427: Dl. 32382.) A mai Mogyorós, Nagy-Kapostól ény., a melynek vidékén fekvő helységekkel együtt soroltatik föl. – Másik Monyorós helységet említenek a Pálócziak birtokai között 1453-ban, Szerednye vidéki helységekkel együtt. Hihetőleg a Szerednyétől nem messze k. és ék. felé. de már Beregmegyében fekvő Nagy- és Kis-Mogyorós falvakat kell értenünk.
2.Moscsa. Moschya. (Mokcsai cs. llt. az Orsz. Levéltárban. Több okl.) Mozcha. (1427: Dl. 32382.) Ma Mokcsa., a megye dny. sarkában.
3.Kerész. Keris. (1332–7: Páp. tiz: l. 258.), Kerez. (1348: Lelesz. metales. Ung. 62., 1415: Muz. llt.) Kyryz. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. esik.
Medzi Krišovskou Lieskovou a Bajanmi ( Merkóczom) . 
1.Albertvágása. Alberthuagasa. (1427: Dl. 32382.) Merkócz és Monyorós közt sorolja föl adólajstromunk.
Ďalej:
Bajánháza. (Baján.) Kysmerkowcz al. nom. Bayan. Bayan. (1439: Muz. llt.) Bayanhaza. (1458: Dl. 31683.) Baján is, Bajánháza is, mint a Tegenyeik birtoka fordúl elő különböző alkalmakkor. A kettő tehát egynek vehető. – Ma Bajánháza, Nagy-Kapostól é.  Merkócz. Merkocz. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1451: Lelesz. 63. 16.) Merkoch. (1427: Dl. 32382.) Nyeviczke várához tartozott. Kapos vidékén feküdt. – 1439-ben: «Kysmerkowcz al. nom. Bayan». (Muz. llt.) Tehát a mai Bajánháza (l. ott) vidékén kell keresnünk.
Tegenye. Thegene. (1427: Dl. 32382.) Thegenye. (1457: Dl. 31673.) Nagy-Kapostól é. találjuk.
Pálócz. Palouch. Poloch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Palocz. (1334: Károlyi oklt. I. 96., 1474: Dl. 17569. sat.) Oppidum Palocz. (1461: Dl. 31771., 1480: Dl. 18371.) A hírneves Pálóczi család eme birtokáról vette nevét. A megye gyakran tartotta e helyen gyűléseit. Nagy-Kapostól é. esik, a megye dny. sarkában.
Pályin. Palen. (1394: Dl. 7976.) Palyn. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Lakárd. (Lekárdháza. Lakárdfalva.) Lekardhaza. (1425: Jászó, prot. B.) L… ardfal… (1427: Dl. 32382.) Lakard. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma Lakárt, az Ung partján, Ungvártól nyd.
Pinkócz. Pynkoch alio nomine Kozmathelke. (1394: Dl. 7976; 1436: Muz. llt.) Az 1427. évi adólajstromban Pynkoch és Kozmathelke két külön helység. (Dl. 32382.) Ma csak Pinkóczot ismerjük, Ungvártól nyd.
Szeretva. Ziruthwa. Zitua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330. 365.) Nogzerethua. Gerethwa. (1377: Fejér. VIII. 2. 681. l., 1394: Dl. 7976.) Kyszerethua. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Zerethua. Nagzerethua. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. mindkettőt ma is megtaláljuk.
Butka. Budka. Butka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 362.) Buthka. (1411. Fejér. X. 5. 152., 1429: Lelesz. metal. Zemplén. 6.) Nagy-Mihálytól d. esik.
Kamonya. Kiskamonya. (1438. 1460: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Butka m.
Szürnyeg. Zwrnyhegh. Zywrnyegh. (1438: Soós llt., 1448: Dl. 14187. Bodzás-Ujlak és Imreg közt fekszik.
Garany. Garan. (1390: Lelesz. metal. Abauj. 11.) Bodzás-Ujlak m. találjuk. 
Hegyi. Hegi. Hegy. (1351: Anjouk. okmt. V. 523., 1411: Fejér. X. 5. 152.) Butkától d. találjuk.
Imreg. (Imregd.) Ibreg. Imbreg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Imbregh. (1438: Soós llt.) lmregd. (1444: Lelesz. 57. 1.) Imregh. (1458: U. o. 69. 12.) 1438-ban kőtornyos kőtemplommal. – Sátor-Alja-Ujhelytől ék. találjuk.
 
Smer Kapušianske Kľačany- naokolo naspať Budince.  
 Kapušianske Kľačany.
1.Kelecsény. Kelechen. (1315: Lelesz. metal. Ung. 49., 1417: Dl. 10597.) Nagy-Kapos szomszédságában tűnik föl, a hol most is megtaláljuk dk. felé.
2.Mocsár. Mochar. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45.) Nagy-Kapostól dk. esik.
3.Nyárád. Narad. Nyarad. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1499: Dl. 20845.) Narad. Naraad. (1427: Dl. 32382.) Nyrad. (1480: Dl. 18374.) Nagy- Kapostól dk. esik.
Ruszka. Ruska. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ruzka. (1380. 1400: Lelesz. met. Ung. 45. és 61., 1427: Dl. 32382.) A mai Dobó-Ruszka Nagy-Kapostól k.)
Durán. Duran. (1380: Lelesz, metal. Ung. 61., 123: Lelesz. elench. statut. ) Budaháza és Ruszka szomszédságában feküdt.
Barta. Bartha (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1427: Dl. 32382.) Bátfával, Mátyóczczal, Ruszkával sat. együtt emlegetik.
Puksa vagy Puska. Puska. (1445: Dl. 31519.) Pwxa. (1427: Dl. 32382.) Puxa. (1449: Lelesz. metal. Ung. 30.) A mai Ptruksa, Nagy-Kapostól dk.
Kerektó. Kerekthow. (1427: Dl. 32382.) Puksa, Csap, Konczháza stb. helységekkel együtt sorolja föl adólajstromunk, a Homonnaiak birtoka gyanánt, összesen 40 j.-portával. – Minden valószínűség szerint Kereknye (l. ott) értendő.
Szelemencz. Zelemench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Selemench. (1427: Dl. 32382.) 1461-ben: «De Zelemecz» család és «Eghazas zelemencz» helység szerepel. (Lelesz. 72. 17.) Egyházas-Szelemencz. L. Szelemencz a.Ma Kis- és Nagy-Szelmencz, Nagy-Kapostól dk.
Budaháza. Budahaza. (1427: Dl. 32382. – L. Keresztócz a.) Keresztócz. Keresztowcz al. nom. Budahaza. (1380: Lelesz. metal. Ung. 61.) Ma Budaháza, Nagy-Kapostól nem messze k. felé. – Valószínűleg ez a helység felel meg az 1332–7. évi pápai tizedlajstromban előfordúló Kestolch plebániának. (350. 366.)
Smer Vojany a okolie.
Deregnyő. Dorgnew. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Deregnyew. (1403: Dl. 8873: 1439: Dl. 31504.) Révvel a Laborczon. – Butkától dk. esik.
Vaján. Wayan. 1427: Dl. 32382.) Wayan. Voyan. (1447: Dl. 31667; 1458: Dl. 31700.) Vámhely is volt. (Lásd Csicser a.) Nagy-Kapostól ny. fekszik.
Beés. Bes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 365.) Bees. (1427: Dl. 32382; 1458: Dl. 31698; 1471: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Kapostól dny. találjuk.
Hradisa. Hradischa. (1423: Lelesz. metal. Ung. 20.) Beés és a zemplénmegyei Abara helység közt feküdt.- tak sa označovalo aj zepmlinske hradiste. ale to leži inde. mohli byť 2 obce  rovnakým názvom 
Iske. Izke. (1427: Dl. 32382.) Iske. (1458: Dl. 31683.) Nagy-Kapostól ny. találjuk, a megye határán.
Arad. Araad, Arad poss. (1325: Anjouk. okmt. II. 209., 1439: Dl. 31507.) Arad predium inter possessiones Iske et pred. Lukahaza. (1447: Dl. 14103.)
Lukaháza. Lwkahaza. (1427: Dl. 32382.) Lukahaza pred. (1447: Dl. 14103.) Iske vidékén feküdt. Zemplénmegye határán, a melyhez szintén számítják néha.
Ráska. Rasca. Eghazasrasca. (1351: Anjouk. okmt. V. 523.) Raska. (1410: Károlyi oklt. I. 558.) Naghraska. Kysraska. (1478: Lelesz. elench. statut.) Ma Kis- és Nagy-Ráska, Terebestől dk.Egyházas-Ráska. L. Ráska a.
Abara. Abra. (1318., 1326: kölcsei Kende llt.) Abra. Abara. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340. 362.) Kysabara. Naghabara. (1453: Dl. 14691; 1460: Lelesz. 71. 35.) Abora. (1468: Dl. 16706.) Abora opp. (1474: Kállay llt.) 1468-ban földesurai az Uporiak (László) kérelmére heti és országos vásárt kap. (Dl. 16706.) Ma Abara, Rutka és Imreg közt. Kis-Abara. L. Abara m.-város a.,Nagy-Abara. L. Abara a.
Smer Maťovské Vojkovce.
1.Mátyócz. (Mátyucz.) Porchal alias Zigeth. (1389: Lelesz. elench. statut.) Mathywez. (1457: Lelesz. 68. 23.) Mathyucz al. nom. Porchal. (1487: Lelesz. B. 59.) Porcsal, Sziget és Mátyócz tehát egy falunak részeiként vehetők. Az 1427. évi adólajstrom: Porchal-t külön számítja föl, – Matywch-ot majd: Matyoch-ot pedig ismét külön. (Dl. 32382.) Ma csak egy Mátyóczot ismerünk, Nagy-Kapostól ék.Porcsai. L. Mátyócz a. Sziget. L. Mátyócz a.
2.Vajkócz. Waykoch. Baykoch. (1405: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Nagyvaykocz. (1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk. Nagy-Vajkócz. L. Vajkócz a.
 
Smer Leles- Čierna nad Tisou 
Lelesz. Lelez villa. (1369: Dl. 5724.) Lelez opp. (1431: Ibrányi cs. llt., 1447: Lelesz. 59. 17., 1453: U. o. 64. 6.) Orsz. vásárait – melyeket 1447-ben is emlegetnek – már Nagy Lajos aztán Zsigmond királytól nyerte. Szegénykórháza is volt, melyet a Csicseriek 1405 körűl alapítottak. A város földesura a Szent-Kereszt tiszteletének szentelt itteni premontrei prépostság, már a XII. sz, vége óta. (Az utóbbinak patronatus- jogára nézve lásd: lajtafal. llt. Dóczyana, cap. 16. f. 1. Nr. 3.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Kaponya. Kapana. Tobogna. Copogna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345. 361.) Kaponia. Kaponya. (1424: Dl. 11468; 1457: Dl. 31673.) Kaponyan. (1475: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 9. n. 35.) Lelesz m. találjuk.
Bacska. Bachka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345., 1450: Dl. 14384; 1488: Lelesz. B. 145.) Király-Helmecztől ék. esik.
Buró. Bwrow. Buro. (1344: Anjouk. okmt. IV. 426.) Buro. (1448: Lelesz. metal. Zemplén. 13.) Bwro. (1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3.) Bacska és Battyán helységekkel volt határos.
Battyán. Bathian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 361.) Bottyan. Batthyan. (1448: Lelesz. met. Zemplén. 13., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Király-Helmecztől k. é. találjuk.
Dobra. a) Dobra. (1363: Dl. 5191.) A Varannótól é. eső mai Dobra. b) A Bodrogközön, Király-Helmecz m. fekvő ily nevű falu pl, 1481-ben fordúl elő. (Dl. 18509.)
Girócz. Gerauich. (1448: Dl. 9404.) Gerocz. (1430: Perényi llt.) 1454: Dl. 24541.) Dobrától k. esik.
Lónya. Lonya. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobra és Mernyik vidékén mint új telepítvény tűnik föl.
Feketepatak. Fekethepatak. (1402: Dl. 8714. 8715.) Dobrától dny. találjuk. 1474-ben «Charnik» alakban tűnik föl. (Dl. 17620.)
Proszács. Prozach. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobrától ny. esik.
Csernő. Cherney. (1355: Zichy okmt. II. 643., 1361: Jászó. prot. B. fol. 218.) Cherne. (1369: Dl. 5759.) Aghcherne. (1448: Lelesz. el. statut.) Ma Cserne puszta Lelesz- Polyán m. és Ág-Csernő helység, Lelesztől dk.- to nie je Čierna nad Tisou  ,
Ág-Csernő. L. Csernő a.
Maráza. Maraza. (1342: Anjouk. okmt. IV. 278.) Ma puszta Kis-Tárkány és Ág-Csernő közt.
Bély. Beel. Bel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 361.) Beel. (1364: Zichy okmt. III. 262.) Lelesz m. délre fekszik.
Tárkány. Tarkan. Thorkan maior. Tarcan. Kustarkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331., 345., 361.) Naghtarkan. Kystarkan. (1369: Dl. 5724; 1361: Dl. 5920.) Forum in villa Nagtharkan. (1429: Sztáray oklt. II. 276.) A Bodrogköztön, a Tisza partján fekszik.
Križovatka Leles napravo. 
Polyán. a) Polyan. (1369: Dl. 5759.) A mai Lelesz-Polyán a Bodrog-közön.
Szolnok. Zonuk. (1369: Dl. 5759.) Zolnuk in contiguitate cottus de Ungh. 1400-ban felét, mint a Pálócziak birtokát, Ungmegyébe helyezi át a király. (Dl. 8549.) 1417-ben csakugyan ott is találjuk. (Dl. 10597.) Ma Szolnocska, Leleszhez közel nyugatra.
Boly. Bol. Abbas de Bol. Boly. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331. 334. 345. 361.) Boly. Bol. (1409: M.-szigeti. lyc. gyűjt., 1443: Lelesz. elench. statut 1453: Dl. 14691.) Király-Helmecz m. é. fekszik. – Ugy látszik (bár szomszédos, de) más falunak tekintendő a Pányiak birtokában 1460 körűl és 1495-ben «Bolyraska in districtu Thyzabodrogkez» alakban föltűnő helység. (Lelesz. acta Bercsényiana. fasc. 6. n. 35. és csebi Pogány cs. llt.), Bolyráska. L. Boly a.
Zétény. Zetun. (1449: M.-szigeti lyc. gyűjt.) Zethen. (1476: Dl. 26714.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Rád. Raad. Rad. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban torony nélküli kőtemplommal. – Király-Helmecztől ny.-é. találjuk.
Körtvélyes. Kertweles. Kwrthweles. (1447: Dl. 14112; 1462: Dl. 15728.) 1447-ben a Nagy-Mihálytól ény. eső mai Alsó-Körtvélyes, – 1462-ben pedig a Király-Helmecz vidékén fekvő Körtvélyes (ma puszta) értendő.( dnes miestna časť obce Rad)
Kékszeg. Kekzegh. (1426: Dl. 11781.) (Alsó-) Körtvélyessel együtt merűl föl. 
Sink. (Senk. Sinkócz.) Felsynk poss. iuxta fluvium Lyka. (1350: Anjouk. okmt. V. 399., Alsousynk poss. (1390: Dl. 7563.) Senk. (1454: Dl. 14780) Kió, Leszna. Luskócz és Körtvélyes vidékén tűnnek fel. Ugyane tájon az ujfalusi Horváthok birtoka 1417-ben Simkolcz, máskor Synkocz. (Jászó. prot. B. fol. 167.)
Véke. Wéyke. Weyche. (1332–7: Páp. tiz: l. 345. 361.) Weke. (1453: Lelesz. 64. 33.) Király-Helmecztől ény. ma is megvan.
Kerektó. 1415. 1454: Lelesz. el. statut. – V. ö. Század. 1874. 248. – Vékével együtt emlegetik. Ma puszta Zétény m.
Szinyér. Zyner villa. (1438: Soós llt.) Zwynyer. (1444: Lelesz. 57. 1.) Király-Helmecz és Imreg közt fekszik a Bodrogközön. Dnešné Svinice. 
Kráľovský Chlmec- 1 smer
 
Helmecz. Helmech. Helmehi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 361.) Helmeche. Helmech. Helmecz. (1304: Lelesz. metal. Zemplén. 45., 1323: Anjouk. okmt. II. 98., 1403: Dl. 8890. 8893.) Opp. Helmecz. (1461: Dl. 31771.) Földesurai a leleszi konvent és 1403 óta a Pálócziak is. – Ma Király-Helmecz a Bodrogközön.
Géres. Kysgeres. (1441: Dl. 13651.) Naggeres. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban Nagy-Géresen torony nélkűli kőtemplom állt. – Ma is megvan mindkét helység a Bodrogközön, Király-Helmecztől d.Kis-Géres. L. Géres a.
Őrös. Ewrus in districtu Thyzabogrogkezy. (1432: Dl. 12466.) Király-Helmecztől dny. találjuk.( dnes Strážne)
Bodoló. Bodolo. (1461: Lelesz. metal. Zemplén. 60.) Őrös és Páczin közt említik.
Kráľovský Chlmec- 2 smer
Perbenyik. Perbenyk. (1323: Anjouk. okmt. II. 98.) Forum in villa Perbenyk. (1429: Sztár. oklt. II. 276.) Király-Helmecztől dk. esik.
Kráľovský Chlmec- 3 smer
Szentes. Zentus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345.) 7.enthews. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) Zenthes. (1476: Dl. 26714.) Király-Helmecz m. fekszik a Bodrogközön.( dnes Svätuše)
Szent-Mária. Zemaria. Zommoria. Sancta Maria. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 328. 345.) Zenthmaria al. nom. Palfelde. (1407: Lelesz. elench. statut. , 1436: Lelesz. 31.) Zenthmaria. (1466: Dl. 16377.) Zenth Maria. (1493–6: Bakocs-codex 438. 446.) Zemplénnel szemközt a Bodrogközön találjuk ma Szent-Mária és Pálfölde helységeket, közel egymáshoz. ( dnes Svätá Mária).
A.Szomotor. Zomathor. Zumutur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 345.) Zomothor. (1447: Lelesz. 59. 40., 1479: Dl. 24724.) Ujhelytől kel. a Bodrog m. találjuk.( dnes Somotor)  
B.Vécs. Vech. (1427. 1500: Szirmay, Zemplén. 105. 284.) Wech. (1479: Dl. 24724.) Zempléntől d. találjuk, a Bodrogközön.( dnes Somotor- Véč, pričlenenie  v r. 1943)
C. Ujlak. Wylak. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Wyllak. (1390: Sztáray oklt. I. 498.) A mai Bodzás- (avagy Nagy-) Ujlak. melynek táján merűl föl 1423-ban és 1446-ban «Kyswylak» falu is. (Dl. 11442. és 13921.) (dnes Nová Vieska pri Bodrogu- Somotor, pričlenenie v r. 1964)
A,B,C dnes Somotor
A.Szerdahely. Zeredey. Zeredahel. Seredahel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 334., 345.. 361.) Zerdahel. (1350: Zichy okmt. II. 436.) Ketzeredahel. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Eghazos Zerdahel. Wasarus Zerdahel. (1358: Dl. 4775.) Zerdahel. (1461: Soós llt.) Ujhelytől k. találjuk, a Bodrog m. Vásáros-Szerdahely. L. Szerdahely a., Egyházas-Szerdahely. L. Szerdahely a.
B.Katrony. Kattron poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kattron pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyieké volt.
C.Kengyel. Kengel poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kengel pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyiek birtokai közt sorolják föl.
D.Tajba. Tayba. (140: Lelesz. elench. statut.) A Szerdahelyieké volt.
A,B,C,D,-dnes všetko Streda nad Bodrogom 
Becsked. (Becsköd.) Poss. Bechkud. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Bechked poss. (1461: Soós cs. llt.) Bechked pred. (1479: Dl. 24724.) Szerdahely és Kövesd helységekkel együtt említik. Ma p. Karcsa m.
Karacsa. Karacha. (1443: Dl. 13719; 1459: Dl. 15374.) Felében Tokaj várához tartozott. – Ma Karcsa a Bodrogközön, Páczin m.
Kövesd. Kuezd. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.) Kunesdi. Cususd. Kuestd. Kuuestd. (1332–7: Páp. tiz l. 323., 331., 345., 361.) Kyuesd utraque. (1358: Dl. 4775.) Kyskewesd. Naghkewesd. (1438. és 1474: Soós cs. llt.) Oppidum Nagy Kewesd et poss. Kyskewesd. (1479: Dl. 24724.) Ma is Kis- és Nagy-Kövesd, Ujhelytől kd., Nagy-Kövesd. L. Kövesd a.( dnes Malý a Veľký Kamenec
Szőllős vagy Szőllőske. Zewles. (1416: Dl. 10485.) Zewlewske. Zewleske. (1468: Dl. 16777; 1475: Dl. 17663.) Ma Szőllőske, Ujhely m. k.( dnes Viničky)
Ladamócz. Ladamocz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320.) Ladamocz. (1413: Lelesz. metal. Zemplén. 30.) Ma Ladmócz, Szőllőske m.( dnes Ladmovce)

 Szög. a) Zeg. (1332–7: Páp. tiz lajstrom. 345. 360.) Zewg. (1479: Dl. 18304.) A mai Bodrog-Szög, Ujhelytől k. – b) Zugy. (1370: Dl. 5850.) Zegy. Zeegy. (1409: Dl. 16132; 1459: Dl. 15374; 1476: Dl. 17770.) 1459-ben felében Tokaj várához tartozott. A mai Szegi-longnak felel meg Bodrog-Keresztur m. é.( dnes Klin nad Bodrogom) 

Borsi. Borsy. (1390: Dl. 7645; 1446: Dl. 13963.) Ujhely mellett keletre találjuk.
Bári. Bary. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320., 361.) Kysbary. Nagbary. (1416: Dl. 10485.) Ma is megvan mindkettő, Ujhelytől ék. ( dnes Malá a Veľká Bara)
Göncz. Gwnch. 1416: Dl. 10485.) Zemplén, Bári és Szőlőske vidékén tűnik föl.
Csarnahó. Charnazo. (1475: Dl. 17663.) Charnaho. (1487: Jászó. prot. A. fol. 99.) Ujhelytől ék. esik.( dnes Černochov)
Toronya. Toronia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Kysthoronya. (1392: Dl. 7812; 1466: Dl. 16377; 1475: Dl. 17712.) Naghtornya. (1468: Dl. 16768. Thoronya. (1410: Dl. 9651; 1446: Dl. 13963: 1450: Dl. 14399.) Ma Kis- és Nagy-Toronya, Ujhely m. é.
Czéke. Czeke. (1438: Soós cs. llt., 1459: Lelesz. 70. 67.) A Bold. Szűz tiszteletére épűlt kőtemplommal, torony nélkűl, egy kápolnával a Szent-Lélek tiszteletére s 1459-ben kolostorral is. (Claustrum in facie poss. Czeke.) – Ujhelytől ék. esik.
Bénye. Bynye. Benye. Binew. Benyew alakban fordúl elő egy község Czéke vidéki helységekkel együtt. (1444: Lelesz. 57. 1., 1456: U. o. 67. 23., 1458: U. o. 69. 44., 1462: Dl. 15728.)
Bikkes vagy Bükkös. Bykus. Bykes. Bykkes. (1439: Anjouk. okmt. V. 278., 1456: Lelesz. 67. 33., 1462: Dl. 15728.) Czékével és Kisfaluddal együtt emlegetik. E vidéken a XVI-ik sz.-ban is volt egy Bikkes nevű helység.
 
Zemplén. Zemlin. Zemlyn. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 361.) Opp. Zemplen. (1426: Dl. 12481; 1460: Lelesz. elench. statut., 1479: Dl. 18253; 1481: Lelesz. metal. Zemplén. 4., 1484: Dl. 18934.) Földesurai a homonnai Drugeth-ek. 1460-ban – úgy látszik, zálogban s rövid időre – Kassa város birtokába jutott. Vámját már 1261-ben említik. (Fejér. IV. 3. 40.) ( dnes Zemplín)
Tieto som nevedela priradiť. 
Binnóoz. I3amocz. (1454: Lelesz. 65. 8.) Király-Helmecztől dk. esik.
 
Vörösvágás. a) Vrusuagas, Gereguruagasa és Adamuagasa – új telepítvények 1363-ban Dobra vidékén, az akkor Bodrognak nevezett Ondava mentén. (Dl. 5191.) – b) Egy másik: Wereswagas (1419: Pongrácz llt. Nagy-Mihály és Sztára vidékén feküdt. (L. Henselőcz a. is.)
Esztrágy. Eztrag. (1417: Lelesz. elench. statut.) A Bodrogközön tűnik föl. Révje is volt. Talán a Tisza partján feküdt.
Gerepse. Gerebse. Keremcha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 345. 361.) Gerepse. (1432: Dl. 12466.) ~)rössel együtt (l. ott) a Bodrogközön feküdt.
 
VÁRAK ( hrady)  ÉS KASTÉLYOK ( kaštiele) za vlády Mateja Corvína :

Csicser. L. Csicseriek a.

Vaján. L. a Csicseriek a.

Abara. az Uporiaké, 1471-ben az országgyűlés rendelte el lerombolását. – Castrum Abara. (1470: Lelesz. 25.) Castellum Abara. (1471. 29. t.-cz.)

Ráska. A Ráskaiaké. Castellanus egregii Blasii de Raska. Alább: castellum de Raska. (1485 körűl: Lelesz. prot. parv.)

Butka. 1489-ben a Butkaiak engedélyt kaptak a királytól, hogy Butkán elpusztult váruk helyett új várat építhessenek. (Nagy Iván, i. m. II. 273.)

Fel-Cseb. Fortalicium in modum castelli, quod pro … defensione contra Bohemos vel alios predones …. absque annuencia maiestatis nostre in poss. Felcheb edificassent – t. i. a Felcsebiek és abarai Baksák. (1457: Lelesz. 68. 6.)

Kövesd vagy Nagy-Kövesd. 1438-ban romladozó állapotban a sóvári Sós és Szerdahelyi cs. közös birtoka (kik már 1323-ban is bírják); 1444–7-ben a Pálócziak tartják elfoglalva, hihetőleg valami követelés fejéhen. 1450-ben (s bizonyára később is) újra a sóvári Sósok és Szerdahelyiek (pl. 1469-ben és 1479-ben) az urai. 1451-ben a csehek elfoglalták; Mátyás kir. 1459-ben fegyverrel vette vissza. – Castrum Kuwesd. (1323: Zichy okmt. I. 225.) Castrum desertum cum turri lapidea Kewesd. (1438: Soós llt., Castrum Kwesd. Kewesd. (1444: Lelesz. 57. 2., 1447: Lelesz. 59. 21., 1450: Soós llt., 1460: Lelesz. 71. 11., 1469: Lelesz. 52., 1479: Lelesz. el. statut. ) Castrum Nagy-Kewesd. (1479: Dl. 24727.) Később (1461. 1474.) csak a (Kis- és Nagy-Kövesd) helységeket emlegetik közös birtokokúl. (Soós cs. llt.) Romjait ma is láthatjuk Nagy-Kövesd m. – (V. ö. Szirmay, Zemplén. 292.)

Czéke.A sóvári Sós, Kelecsényi, Pazdicsi, Czékei, Farkas, Imregi és pazdicsi Fogas, – zálogban pedig (úgy látszik) a Pálóczi és Dobi családoké is. – Castrum Ceke. Czeke. (1407: Jászó. prot. B. fol. 133., 1418: Dl. 10694; 1423: Dl. 11442; 1437., 1438., 1447. és 1478: Soós llt., 1444: Lelesz. 57. 1., 1456: Lelesz. 67. 23., 1458: Lelesz. el. statut. , 1459: Lelesz. 70. 44., 1460: Károlyi oklt. II. 328., 1462: Dl. 15697., 1471: Muz. llt.) Zsigmond kir. 1407-ben megengedi, hogy sóvári Soós Péter és Kelecsényi Mátyás az általa részükre adományozott Czéke várát újra fölépíthessék. 1418-ban a Padácsiak a Sósokkal együtt, mint társ-földesurak merűlnek föl. 1423-ban és 1437-ben pedig velök együtt a Czékeiek és az utóbbiakkal tán rokon Farkasok és Imregiek is. 1444-ben (a Farkasokon kívűl) az említett négy család s 1447-ben a pazdicsi Fogasok. Az 50-es években végűl az idegen Pálócziak, kik itt 1466-ban a Dobiaknak részeket zálogosítanak el, de 1458-ban ismét birtokosok. A Pazdicsiak 1462-ben, a Czékeiek 1471-ben ismét föltűnnek e vár birtokosai gyanánt, a sóvári Sósok pedig 1478-ban is. Az 1471. évi országgyűlésen e vár lerombolását rendelték el. Mikor 1438-ban a sóvári Sósok uradalmait leírják, e várról azt jegyzik föl, hogy: «Castrum desertum commune, aedificiis carens.» Hozzátartoztak: Czéke, Bükkös, Kiszte, Jesztreb, Szürnyeg, Mészpest, Imreg, Kisfalud, Bénye, Keresztur, Egres, Rád, Szinyér, Körtvélyes és Nagy-Géres (1423-ban és 1437-ben Kis-Ujlak is) helységek. (Lásd a hasonló nevű helység és az Imregiek a. is. – V. ö. 1448: Sztáray oklt. II. 410.)

Zdroj: www.arcanum.hu

Robert Baranyay

Pridaj komentár

Vaša e-mailová adresa nebude zverejnená. Vyžadované polia sú označené *

Táto webová stránka používa Akismet na redukciu spamu. Získajte viac informácií o tom, ako sú vaše údaje z komentárov spracovávané.

Prejsť na panel nástrojov