Mená nášho mesta a okolitých obcí v stredoveku v čase Mateja Korvína – kráľa so znamením havrana.
Mapa zobrazuje rok 1490 v čase úmrtia Mateja Corvína.
Matej Korvín alebo Matej I. (po rumunsky Matei Corvin; v modernej maďarčine Hunyadi (Corvin) Mátyás alebo len Mátyás király.
Autor: Madboy74
Slováci sa musia naučiť, že Uhorsko sú aj naše dejiny a ide o rovnocenný vzťah, aj keď sa jedna, či druhá strana tvári, že my- vy s tým nemáme – te nič spoločné.
Dnes je výročie korunovácie kráľa Mateja Hunyadi, známeho ako Korvín (z lat. Corvus, v prekl. havran, podľa znaku v rodovom erbe). Svetlo sveta uzrel 23.februára 1443 v Klúži. Korunovaný bol 29.marca 1464 v Stoličnom Belehrade za uhorského kráľa. Úmrtie 6.4. 1490 , pochovaný v Stoličnom Belehrade.
rodný dom Mateja Corvína
rodný dom okolo roku 1900
Prečo sa Korvín stále pripomína?
-Za jeho vlády došlo k ekonomickému a kultúrnemu rozkvetu krajiny, humanizmu a renesancie. S jeho smrťou spájajú koniec stredoveku.
Autor: Madboy74 – Vlastné dielo, CC BY-SA 4.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15404216
Informácie o Matejovi:
1.Existuje asi 200 listín ,ktoré poslal napr. aj do Trnavy v slovakizovanej češtine, ale ani jedna listina v maďarčine
2. Do rodného Klúžu ( Cluj (rum., Kolozsvár maď.) písal latinský, napriek tomu, že jeho matka Alžbeta Szilágyi ( Szilágyi Erzsébet ) pochádzala zo staromaďarského rodu Szilágyiovcov. Musel teda ovládať maďarský jazyk, aj keby sa nikdy nenašiel žiadny spis od neho v maďarčine.
3. O kráľovi Matejovi sa dobre diskutuje s Rumunmi. Tí ho majú za svojho.
4. Predkovia Hunyadyovcov boli kumáni, existuje aj legenda, že otcom Jána Hunyadyho bol známy záletník, kráľ Žigmund Luxemburský. Na Źigmunda ako predka sa odvolával aj Matej, ale na druhej strane sa hlásil ku kumánskemu príbuzenstvu ( keď to potreboval) a najviac k Vladovi Tepesovi- Drakulovi. Nezľaknúť sa, sám kumánsky rod tak ako Tepesiovci sa odvádzal od chána Basaraba.
5. Napriek tomu v boji s turkami Vlada Tepesa zajal, nuž a ako to bolo s Juraj Dózsom, netreba ani pripomínať.
5. Matejove pozostatky idú identifikovať na základe nájdených pozostatkom jeho syna a vnuka. Možno sa ešte dozvieme nie také zaujímavosti.
V Stoličnom Belehrade sa našli v hrobke zmiešané pozostatky viacerých osôb, predpokladá sa, že medzi mini sú ozajstné Matejové pozostatky. Nedávno našli v chorvátskej Lepoglave pozostatky jeho syna Jána, a vnuka Krištofa.
Corvin János koponyájának kiadása
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/matyas-kiraly-maradvanyai-csontok/p4jzvnc
https://archeologia.hu/matyas-kiraly-harom-sirja
po smrti Ladislava Pohrobka ho uhorský snem zvolil za kráľa Uhorska Mateja prezývaného Korvín, ktorý mal iba 15 rokov a správu mu priniesli do väzenia. Stalo sa tak 24.januára 1458.
Mladý kráľ po príchode z vazenia na kráľovský trón v Budíne.
Vízkelety Béla: Mátyás és Beatrix esküvői bevonulása Budára (1864) – Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/…/M%C3%A1ty%C3%A1s_%C3%A9s…
Vydavateľstvo Rak:
A Mátyás-kori budai királyi palota elméleti rekonstrukciója (Buzás Gergely, Pazirik Informatikai Kft.) – Kép forrása: https://m.blog.hu/…/image/budai_var1/buda_001_logo.jpg
Buda ábrázolása a Schedel-krónikában (1493) – Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/…/1920px-Nuremberg…
-bol jedným z najvýznamnejších panovníkov Uhorska
-ide o jedného z mála vladárov, ktorý sa už krátko po svojej smrti dostal do slovesnosti prostého ľudu v pozitívnom svetle ako múdry a spravodlivý kráľ. Pravdou je, že bol dobrý rečník a mal výbornú pamäť.
-chodil prezlečený medzi ľud
-bol veľkým záletník
-oženil sa dvakrát, ale dediča sa nedočkal, toho mu dala rakúska meštianka Barbara
-Matej Korvín ovládal slovenčinu aj češtinu, maďarčinu, latinčinu, nemčinu.
bol vzdelaný muž, celé noci strávil štúdiom
zbieral staré rukopisy
uchovával ich v knižnici – Bibliotéka Corviniana, postavená v Budíne v renesančnom štýle
bol najbohatším veľmožom v Uhorsku
vytvoril žoldnierske vojsko („čierny pluk“ – 20 tis. jazdcov a 8 tis. pešiakov- Elitu uhorskej armády)
bojoval proti nepriateľom doma i v zahraničí
usiloval sa obsadiť české a rakúske krajiny
chcel titul rímskeho cisára
Prijatie pápežského vyslanca .Zdroj: Őseink és unokáik.
viedol boje proti Turkom
zastavil ich postup a uzavrel mier
nedokázal ich poraziť
vojny stáli Mateja veľa peňazí
voj. výpravy, Zdroj: Őseink és unokáik.
zreorganizoval hospodárstvo krajiny a zaviedol finančné reformy
nariadil platenie daní, napr. vojenskú daň a daň „od komína“
udeľoval výsady Valachom – kočovným pastierom oviec a kôz (pôvodne Rumuni)
1467 v Bratislave slávnostne otvorili Univerzitu Istropolitana (prvá na slovenskom území)
–Príčinou smrti bolo rozčúlenie, keď mu služobníctvo donieslo neumyté figy. Dostal mozgovú mŕtvicu a o dva dni jej podľahol- 6. apríla 1490.Traduje sa ,že tie figy boli nečisté, ktovie, či neboli otrávené.
–Zánik stredoveku sa spája s ukončením vlády Mateja Korvína.
-Traduje sa, že Matej Korvín zastrelil posledného zubra žijúceho vo voľnej prírode na Slovensku.
-Jirí z Podebrad ho získal pre veľkolepú myšlienku, vytvoriť zväz európskych národov – medzinárodnú organizáciu. Bola to prvá veľká myšlienka o veľkom sne: mierovej a spojenej Európe, ktorá sa zrealizovala až o ďalších 500 rokov. Vo svojej dobe neuspela kvôli silnému odporu pápeža, ktorý sa právom obával o svoj vplyv (organizácia mala byť postavená na svetskom princípe).
-Kráľ Matej si počas svojho pobytu obľúbil Lipu kráľa Mateja v Bojniciach (je po ňom pomenovaná), pod ktorou zasadal aj uhorský snem.
Impozantné súsošie v rodnom Klúži.
a jeho odhalenie v roku 1902
Osídlenie v stredoveku bolo iné, ako je dnes. Bolo mnoho obcí, ktoré práve v čase stredoveku zanikli. Aj tie nájdete v zozname ako zaujímavosť. Vaša obec sa počas éry vývoja volala aj ináč– TOTO SÚ MENÁ V ROKOCH 1300- 1490- vtedy aké pomenovania mala.
V článku nájdete aj skoršie datovanie obcí ( archívne) , pred vládnutím Hunyadiovcov. je to logické, veď ich nezakladali oni. Tie obce v čase ich vládnutia už existovali a volali sa následovne:
MESTÁ A OBCE V ČASE VLÁDNUTIA HUNYADIOVCOV.
Územie dnešných Veľkých Kapušian tvorilo 5 obcí, alebo 5 majetkov. Doteraz sa myslelo, že štyri, ale lelesský archív má záznamy o piatich.
Mesto malo minimálne 15 pomenovaní počas svojej existencie. Raz sa na to pozrieme.
1.Kapus. Eghazas Kapus (1400: Lelesz. met. Ung. 45.) Kapolnaskapus. (1414: Dl. 10265.) Kapus oppidum. (1417: Lelesz. elench. statut. ) Nywyczkes-Kapos al. nom. Kapolnas-Kapos opp. (1469: Jászó. Statut. H. f. 3. n. 51. és prot. B. f. 244. 263.) A leleszi konvent, a Kápolnás- vagy Nyeviczkés-Kapos nevű részt pedig a homonnai Drugeth cs. bírta. Az utóbbi volt nagyobb. Az 1427. évi adólajstrom szerint 80 portán felül rugott, holott a leleszi konventé csak 10–20 körűl járt. (Az összeírás e helyen már kissé megcsonkúlt.) Országos vásárját pl. 1480-ban említik. (Dl. 31965.) – Egyházas-Kapos. L. Kapos m.-város a. Kapos. Copus. Kopus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Kapus. (1364: Dl. 5341.) Ma Nagy-Kapos.
2. Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapos tőszomszédja.
3. Csepel. Chepel. (1337: Meskó cs. llt., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. A mai Csepely, Nagy-Kapos m.
4. Haraszt. Harazt poss. (1379: Lelesz. met. Ung. 48., 1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)
5. Veskócz.(Veskolcz.) Veskoch. (1343: Lelesz. met. Ung. 62.) Welchkoch. (1415: Muz. llt.) Wezkulch. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.
1,2,3,4,5 dnešné Veľké Kapušany
Okolie mesta, obcí.
Hoór. Hoowr. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstromban, mint a Daczó és a Varjas cs. birtoka. Nagy-Kapos vidéki helységekkel együtt.
Smer Krišovská Liesková a okolie.
Szög. a) Zeg. (1332–7: Páp. tiz lajstrom. 345. 360.) Zewg. (1479: Dl. 18304.) A mai Bodrog-Szög, Ujhelytől k. – b) Zugy. (1370: Dl. 5850.) Zegy. Zeegy. (1409: Dl. 16132; 1459: Dl. 15374; 1476: Dl. 17770.) 1459-ben felében Tokaj várához tartozott. A mai Szegi-longnak felel meg Bodrog-Keresztur m. é.( dnes Klin nad Bodrogom)
Csicser. L. Csicseriek a.
Vaján. L. a Csicseriek a.
Abara. az Uporiaké, 1471-ben az országgyűlés rendelte el lerombolását. – Castrum Abara. (1470: Lelesz. 25.) Castellum Abara. (1471. 29. t.-cz.)
Ráska. A Ráskaiaké. Castellanus egregii Blasii de Raska. Alább: castellum de Raska. (1485 körűl: Lelesz. prot. parv.)
Butka. 1489-ben a Butkaiak engedélyt kaptak a királytól, hogy Butkán elpusztult váruk helyett új várat építhessenek. (Nagy Iván, i. m. II. 273.)
Fel-Cseb. Fortalicium in modum castelli, quod pro … defensione contra Bohemos vel alios predones …. absque annuencia maiestatis nostre in poss. Felcheb edificassent – t. i. a Felcsebiek és abarai Baksák. (1457: Lelesz. 68. 6.)
Kövesd vagy Nagy-Kövesd. 1438-ban romladozó állapotban a sóvári Sós és Szerdahelyi cs. közös birtoka (kik már 1323-ban is bírják); 1444–7-ben a Pálócziak tartják elfoglalva, hihetőleg valami követelés fejéhen. 1450-ben (s bizonyára később is) újra a sóvári Sósok és Szerdahelyiek (pl. 1469-ben és 1479-ben) az urai. 1451-ben a csehek elfoglalták; Mátyás kir. 1459-ben fegyverrel vette vissza. – Castrum Kuwesd. (1323: Zichy okmt. I. 225.) Castrum desertum cum turri lapidea Kewesd. (1438: Soós llt., Castrum Kwesd. Kewesd. (1444: Lelesz. 57. 2., 1447: Lelesz. 59. 21., 1450: Soós llt., 1460: Lelesz. 71. 11., 1469: Lelesz. 52., 1479: Lelesz. el. statut. ) Castrum Nagy-Kewesd. (1479: Dl. 24727.) Később (1461. 1474.) csak a (Kis- és Nagy-Kövesd) helységeket emlegetik közös birtokokúl. (Soós cs. llt.) Romjait ma is láthatjuk Nagy-Kövesd m. – (V. ö. Szirmay, Zemplén. 292.)
Czéke.A sóvári Sós, Kelecsényi, Pazdicsi, Czékei, Farkas, Imregi és pazdicsi Fogas, – zálogban pedig (úgy látszik) a Pálóczi és Dobi családoké is. – Castrum Ceke. Czeke. (1407: Jászó. prot. B. fol. 133., 1418: Dl. 10694; 1423: Dl. 11442; 1437., 1438., 1447. és 1478: Soós llt., 1444: Lelesz. 57. 1., 1456: Lelesz. 67. 23., 1458: Lelesz. el. statut. , 1459: Lelesz. 70. 44., 1460: Károlyi oklt. II. 328., 1462: Dl. 15697., 1471: Muz. llt.) Zsigmond kir. 1407-ben megengedi, hogy sóvári Soós Péter és Kelecsényi Mátyás az általa részükre adományozott Czéke várát újra fölépíthessék. 1418-ban a Padácsiak a Sósokkal együtt, mint társ-földesurak merűlnek föl. 1423-ban és 1437-ben pedig velök együtt a Czékeiek és az utóbbiakkal tán rokon Farkasok és Imregiek is. 1444-ben (a Farkasokon kívűl) az említett négy család s 1447-ben a pazdicsi Fogasok. Az 50-es években végűl az idegen Pálócziak, kik itt 1466-ban a Dobiaknak részeket zálogosítanak el, de 1458-ban ismét birtokosok. A Pazdicsiak 1462-ben, a Czékeiek 1471-ben ismét föltűnnek e vár birtokosai gyanánt, a sóvári Sósok pedig 1478-ban is. Az 1471. évi országgyűlésen e vár lerombolását rendelték el. Mikor 1438-ban a sóvári Sósok uradalmait leírják, e várról azt jegyzik föl, hogy: «Castrum desertum commune, aedificiis carens.» Hozzátartoztak: Czéke, Bükkös, Kiszte, Jesztreb, Szürnyeg, Mészpest, Imreg, Kisfalud, Bénye, Keresztur, Egres, Rád, Szinyér, Körtvélyes és Nagy-Géres (1423-ban és 1437-ben Kis-Ujlak is) helységek. (Lásd a hasonló nevű helység és az Imregiek a. is. – V. ö. 1448: Sztáray oklt. II. 410.)
Zdroj: www.arcanum.hu
Robert Baranyay
MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLŐHÁZA
MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLŐHÁZA
Egyszerű, fehérre meszelt épület áll Kolozsvár egyik macskaköves utcájában, nagy barna fakapuval és sok kéménnyel, ez Mátyás király szülőháza a „Méhfi-ház”, mely a 15. században a város fogadója volt.
Kolozsvár legrégebbi emeletes háza gótikus stílusú műemlék az Óvárban, Kolozsvár viszonylag kevés középkori eredetű polgárháza közé tartozik.
1443. február 23-án itt született Magyarország legendás királya, Mátyás, az Igazságos, akit a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon. Emlékét számos népmese és monda őrzi.
De miért itt és nem Vajdahunyadonlátta meg a napvilágot Hunyadi János fia?
A válasz egyszrű: Hunyadi János jelentős építkezésekbe kezdett Vajdahunyadon, hogy a rezidenciát új igényeinek és új társadalmi helyzetének (1441-ben erdélyi vajda lett) megfelelően alakítsa át.
Így Mátyás születésének idején Vajdahunyadon még folytak a munkálatok, azaz a vár tulajdonképpen nem volt lakható állapotban. Ezért szállt meg Szilágyi Erzsébet Kolozsváron, Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda házában. Itt született meg aztán a majdani uralkodó, s végül megkeresztelve is itt lett, mert Erzsébet huzamosabb ideig vendégeskedett ebben a házban.
Méhfi Jakab után a veje, Kolb István,és felesége Orsolya tulajdonába került a ház, akiket, (későbbi utódaikat is) 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden házhoz és birtokhoz tartozó adó alól felmentett. A kiváltságot később II. Rákóczi György is megerősítette, ez tette lehetővé, hogy a ház jó állapotban fennmaradjon.
A házat több ízben módosították, az épp aktuális építészeti divatnak megfelelően. Az alagsorban, az ajtó- és ablakkereteken gótikus stílusjegyek ismerhetők fel. A 16. század első felében megjelennek az első reneszánsz elemek – néhány reneszánsz ablakkeret a homlokzaton, a főbejárat körül, továbbá a boltíveket is nagyrészt kicserélték valamint bővítették egy keleti szárnnyal, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldök kövén az 1578-as évszám található.
1740 körül az akkori örökösök eladták a házat a városnak. Az 1830-as években itt szállásolták el a városon átszállított súlyosabb börtönbüntetésre ítélt foglyokat. Az 1848-as forradalom alatt pedig honvédkórházként is működött. Ebben az időszakban az épület jelentős mértékben megrongálódott, 1887-re olyan rossz állapotba került, hogy mikor I. Ferenc József ellátogatott Kolozsvárra, az épület bedőléssel fenyegetett. Ekkor az uralkodó 400 forint adományt tett, hogy a város végre emléktáblával jelölje meg a házat, a város pedig császári dorgálásra rendbe hozatta az épületet.
A 19. században a leromlott állapotú műemlék-épületet helyreállították, egy sor akkoriban divatos Art Nouveau és szecessziós elemet építve be. Az ötvenes években az épület jellegétől idegen századfordulós elemeket eltávolították, így az épület elnyerte jelenlegi kinézetét.
Az idők folyamán a Mátyás-háznak különféle rendeltetései voltak: volt kollégium, illetve az Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeuma.
1950-es évektől a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem működik benne, s mára valóságos zarándokhellyé vált mert falai közt, 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) itt született Magyarország jövendőbeli királya.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
travelo.hu/
welcometoromania.eu
https://sokszinuvidek.24.hu/
Mátyás Corvinái
Mátyás Corvinái
A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák.
Mátyás halálakor becslés szerint 2500 corvina létezhetett, és több megrendelt és elkészült kódex már Firenzében maradt.
Az egyik leghíresebb Corvina a Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) vagyis a Magyarok Krónikája, melyet Thuróczy János Túróc vármegyei birtokos, országbíró és történetíró az 1480-as években kezdett el írni.
A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is.
A könyvtár története
Hunyadi Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek.
Mátyás 1476-ban kötött házasságot Beatrixszal, ezt követően vált Buda, hamisítatlan reneszánsz udvarrá. Ekkor indult fejlődésnek a könyvtár állománya. A felvilágosult és intelligens Hunyadi Mátyás rajongott a könyvekért. Vagyonokat fordított kódexek beszerzésére szerte a világból, de elsősorban Itáliából. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében.
De a Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették a főleg Taddeo Ugoletti irányítása alatt itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is.
A könyvek nagy része kézzel írott kódex volt. Fénykora idején vetekedett a Vatikáni könyvtár állományával, 2000-2500 kötetet őriztek, a királyi palota Dunára néző keleti oldalán, két boltíves teremben. A könyveket az akkor szokásos módon, polcokon, hátsó kötéstáblára fektetve tárolták, bársony függönnyel védve a portól és napfénytől. Az egyik terem közepén egy kerevet állott, amin a király olvasgatott.
A középkorban egy kódex másolása, pergamenre több hónapig tartott, amihez egy vaskosabb kötetnél egy egész birkanyáj szolgáltatta az alapanyagot. Az elkészült másolatot bőrrel és selyemmel bevont fatáblák közé fogták, és ötvösök készítettek rá a vereteket. Egy példány értéke egy nagyobb birtokéval vetekedett.
Mátyás, igazi reneszánsz emberként gazdagon díszített lapokat rendelt. A szövegtükör alig a felét foglalta el az oldalnak, a többi kép és díszítés volt. Az “illuminátorok” és “miniátorok” iniciálékkal és lapszéli arabeszkekkel, koszorúkkal és keretekkel tették műalkotássá a Corvinákat. Mátyás kódexei olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent.
Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is.
A legjellemzőbb szimbólumok:
sárkány = bátorság
méhkas = szorgalom
kút = elmélyülés, bölcsesség
hordó = mértékletesség
gyűrű = hit
éggömb = igazságosság
acél és kova = erő és szellem
homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása
Az indafonatos díszítésnél az egyszerű firenzei fehér mintát használták.
1490. április 6-án meghal Mátyás király. Még 150 befejezetlen Corvina volt Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a budai másoló műhelyt is bezárták, a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő I.Ulászló nem értékelte ezt a szellemi örökséget és nemcsak, hogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen ajándékozta szanaszét minden jött-mentnek az igen nagy értékű és ritka Corvinákat.
II. Lajos is folytatta a könyvek elajándékozását.
A mohácsi-csatavesztés után,1526 szeptember 12-én az oszmán rablóhad feldúlta a budai-várat, és a könyvtár sem menekült meg a pusztításától. Az értékes művek nagy részéről letépték az ezüst és arany vereteket, a maradék nagy részét tűzre vetették.
A több könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.
A Corvinák sorsa
Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus „Romae instauratae libri III.” műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába. Később mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba. 1869-ben Ferenc Józsefet I. Abdul Aziz szultán megajándékozta négy hiteles, eredeti kötésben levő corvinával a Topkapi-szeráj könyvtárából. A köteteket Ferenc József a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át.
Ma már 216 corvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona.
Található kötet Prágában, Salzburgban és más városokban, például V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe.
De Beatrix királyné is visszaküldött pár művet Nápolyba.
Ma azokat a kódexeket, illetve nyomtatványokat sorolják a corvinák közé, amelyről bizonyítható, hogy Mátyás könyvtárába tartozott. 1490-ig és szerepel rajtuk amelyek amelyekben szerepel Mátyás címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi, aranyozott bőr vagy bársonykötéssel látták el és egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készült.
A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára.
szerk.: Cseke Ibolya
Forrás:
www.corvina .oszk.hu
szilleri.tvn .hu
thuroczykronika .atw.hu
Pridaj komentár