Mená nášho mesta a okolitých obcí v stredoveku v čase Mateja Korvína – kráľa so znamením havrana.

Mapa zobrazuje rok 1490 v čase úmrtia Mateja Corvína.

Potrebujeme obrovskú zdieľačku. Tento článok si dáme na pána kráľa Mateja Korvína ( Mátyás király) . Doslova. Oprášime si vedomosti, ale hlavne aktivizujeme naše deti. Poprosím článok prezdieľať na sociálnych sieťach, aby sa dostal do každej obce a mesta na okolí. Aby ho mohli čítať mamičky, p. učiteľky a urobili si prázdninovú aktivitu so svojimi deťmi, žiakmi, škôlkárikmi. Svoje kresby nafoťte a  môžete nám ich posielať individuálne na messenger, alebo ak deti zaktivizuje p. učiteľka môže kresby poslať za svoju triedu. V sobotu, alebo v nedeľu by sme ich všetky uverejnili na nástenke vkportu.

Spojme deti Použia a Medzibodrožia.

Aktivitu nazvime :

Stredovek očami detí, alebo moja obec v stredoveku.  

Az én falum, városom Mátyás király uradalma alatt.

Deti nech nakreslia, ako si predstavujú svoje mesto, obec dávno, pradávno- v stredoveku. Skoro všade bol napr. hrad ( blatný, zemný hrad) , domy boli maličké, ale je to úplne na predstave detí. Ak ide o školáka, ktorý  už vie písať (ak nie pomôžte im) , tak nech kresbu označí menom obce, mesta, tak, ako sa volala v stredoveku za vlády Mateja Korvína. Názov nájdete v tomto článku. Čiže nenapíše dieťa Eva Jarná Bacska, ale napíše Bachka. Dokonca! Aj rok kresby viete uverejniť- je uvedený v zozname. Napríklad Bachka 1332-1400.

Na kresbu napíšte prosím meno dieťaťa,môžete aj školu, triedu. 

Kto je nadmieru aktívny, môže nakresliť aj ďalšiu kresbu, kde nakreslí Mateja Korvína, alebo niektorú z rozprávok a legiend o ňom.

Na tento článok nezabudnite, keď sa vaše deti budú učiť o Matejovi Korvínovi (Mátyás Király), aby sa vedeli pochváliť, že počas jarných prázdnin 2021 neleňošili, ale sa zapojili do projektu o ňom. Tiež budú vedieť povedať, ako sa ich obec vtedy volala.

Ak budete chcieť, môžete potom v obci pozbierať kresby a doručiť nám ich buď osobne, alebo poštou- dohodli by sme sa a urobíme veľkú spoločnú výstavu. Následne všetky kresby odovzdáme inej obci a výstavu si urobia tam, oni posunú ďalej a môže byť z toho krásna putovná výstava prác  detí Použia a Medzibodrožia. 

Osídlenie v stredoveku bolo iné, ako je dnes. Bolo mnoho obcí, ktoré práve v čase stredoveku zanikli. Aj tie nájdete v zozname ako zaujímavosť. Vaša obec sa počas éry vývoja volala aj ináč– TOTO SÚ MENÁ V ROKOCH 1300- 1490- vtedy  aké pomenovania mala.   

V článku nájdete aj skoršie datovanie obcí ( archívne) , pred  vládnutím Hunyadiovcov. je to logické, veď ich nezakladali oni. Tie obce v čase ich vládnutia už existovali a volali sa  následovne:

 Projekt vkportu pre všetky deti. 

Ústrednou odvíjajúcou sa témou je Matej Korvín, článok o ňom nižšie. 

V prvej časti si predstavíme naše obce a mestá v čase vládnutia kráľa Mateja. 

Územie dnešných Veľkých Kapušian tvorilo 5 obcí, alebo 5 majetkov. Doteraz sa myslelo, že štyri, ale lelesský archív má záznamy o piatich.

Mesto malo minimálne 15 pomenovaní počas svojej existencie.  Raz sa na to pozrieme. 

1.Kapus. Eghazas Kapus (1400: Lelesz. met. Ung. 45.) Kapolnaskapus. (1414: Dl. 10265.) Kapus oppidum. (1417: Lelesz. elench. statut. ) Nywyczkes-Kapos al. nom. Kapolnas-Kapos opp. (1469: Jászó. Statut. H. f. 3. n. 51. és prot. B. f. 244. 263.) A leleszi konvent, a Kápolnás- vagy Nyeviczkés-Kapos nevű részt pedig a homonnai Drugeth cs. bírta. Az utóbbi volt nagyobb. Az 1427. évi adólajstrom szerint 80 portán felül rugott, holott a leleszi konventé csak 10–20 körűl járt. (Az összeírás e helyen már kissé megcsonkúlt.) Országos vásárját pl. 1480-ban említik. (Dl. 31965.) – Egyházas-Kapos. L. Kapos m.-város a. Kapos. Copus. Kopus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Kapus. (1364: Dl. 5341.)  Ma Nagy-Kapos.

2. Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapos tőszomszédja.

3. Csepel. Chepel. (1337: Meskó cs. llt., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. A mai Csepely, Nagy-Kapos m.

4. Haraszt. Harazt poss. (1379: Lelesz. met. Ung. 48., 1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)

5. Veskócz.(Veskolcz.) Veskoch. (1343: Lelesz. met. Ung. 62.) Welchkoch. (1415: Muz. llt.) Wezkulch. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.

1,2,3,4,5 dnešné Veľké Kapušany

Okolie mesta, obcí.
Hoór.
 Hoowr
. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstromban, mint a Daczó és a Varjas cs. birtoka. Nagy-Kapos vidéki helységekkel együtt.

Čičarovce.
1.Csicser. Checher. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 350. 365) Chycher. (1427: Dl. 32382.) Chicher. (1456: Dl. 31672; 1458: Dl. 31700 sat.) Vámja is volt, melyet azonban a Csicseriek (csicseri Ormósok és Oroszok) 1458-ban a király engedelmével Vaján helységbe tettek át. A megye délnyugati sarkában fekszik.
2.Ujfalu. A Csicseri-rokonság birt. közt (l. ott.) szerepel, tehát e tájon kellett feküdnie.

 Smer Krišovská Liesková a okolie. 

Samotná dnešná Krišovská Liesková.
1.Monyorós. Monyoros. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1475: Dl. 17679.) Monoros. (1427: Dl. 32382.) A mai Mogyorós, Nagy-Kapostól ény., a melynek vidékén fekvő helységekkel együtt soroltatik föl. – Másik Monyorós helységet említenek a Pálócziak birtokai között 1453-ban, Szerednye vidéki helységekkel együtt. Hihetőleg a Szerednyétől nem messze k. és ék. felé. de már Beregmegyében fekvő Nagy- és Kis-Mogyorós falvakat kell értenünk.
2.Moscsa. Moschya. (Mokcsai cs. llt. az Orsz. Levéltárban. Több okl.) Mozcha. (1427: Dl. 32382.) Ma Mokcsa., a megye dny. sarkában.
3.Kerész. Keris. (1332–7: Páp. tiz: l. 258.), Kerez. (1348: Lelesz. metales. Ung. 62., 1415: Muz. llt.) Kyryz. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. esik.
Medzi Krišovskou Lieskovou a Bajanmi ( Merkóczom) . 
1.Albertvágása. Alberthuagasa. (1427: Dl. 32382.) Merkócz és Monyorós közt sorolja föl adólajstromunk.
Ďalej:
Bajánháza. (Baján.) Kysmerkowcz al. nom. Bayan. Bayan. (1439: Muz. llt.) Bayanhaza. (1458: Dl. 31683.) Baján is, Bajánháza is, mint a Tegenyeik birtoka fordúl elő különböző alkalmakkor. A kettő tehát egynek vehető. – Ma Bajánháza, Nagy-Kapostól é.  Merkócz. Merkocz. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1451: Lelesz. 63. 16.) Merkoch. (1427: Dl. 32382.) Nyeviczke várához tartozott. Kapos vidékén feküdt. – 1439-ben: «Kysmerkowcz al. nom. Bayan». (Muz. llt.) Tehát a mai Bajánháza (l. ott) vidékén kell keresnünk.
Tegenye. Thegene. (1427: Dl. 32382.) Thegenye. (1457: Dl. 31673.) Nagy-Kapostól é. találjuk.
Pálócz. Palouch. Poloch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Palocz. (1334: Károlyi oklt. I. 96., 1474: Dl. 17569. sat.) Oppidum Palocz. (1461: Dl. 31771., 1480: Dl. 18371.) A hírneves Pálóczi család eme birtokáról vette nevét. A megye gyakran tartotta e helyen gyűléseit. Nagy-Kapostól é. esik, a megye dny. sarkában.
Pályin. Palen. (1394: Dl. 7976.) Palyn. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Lakárd. (Lekárdháza. Lakárdfalva.) Lekardhaza. (1425: Jászó, prot. B.) L… ardfal… (1427: Dl. 32382.) Lakard. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma Lakárt, az Ung partján, Ungvártól nyd.
Pinkócz. Pynkoch alio nomine Kozmathelke. (1394: Dl. 7976; 1436: Muz. llt.) Az 1427. évi adólajstromban Pynkoch és Kozmathelke két külön helység. (Dl. 32382.) Ma csak Pinkóczot ismerjük, Ungvártól nyd.
Szeretva. Ziruthwa. Zitua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330. 365.) Nogzerethua. Gerethwa. (1377: Fejér. VIII. 2. 681. l., 1394: Dl. 7976.) Kyszerethua. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Zerethua. Nagzerethua. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. mindkettőt ma is megtaláljuk.
Butka. Budka. Butka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 362.) Buthka. (1411. Fejér. X. 5. 152., 1429: Lelesz. metal. Zemplén. 6.) Nagy-Mihálytól d. esik.
Kamonya. Kiskamonya. (1438. 1460: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Butka m.
Szürnyeg. Zwrnyhegh. Zywrnyegh. (1438: Soós llt., 1448: Dl. 14187. Bodzás-Ujlak és Imreg közt fekszik.
Garany. Garan. (1390: Lelesz. metal. Abauj. 11.) Bodzás-Ujlak m. találjuk. 
Hegyi. Hegi. Hegy. (1351: Anjouk. okmt. V. 523., 1411: Fejér. X. 5. 152.) Butkától d. találjuk.
Imreg. (Imregd.) Ibreg. Imbreg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Imbregh. (1438: Soós llt.) lmregd. (1444: Lelesz. 57. 1.) Imregh. (1458: U. o. 69. 12.) 1438-ban kőtornyos kőtemplommal. – Sátor-Alja-Ujhelytől ék. találjuk.
 
Smer Kapušianske Kľačany- naokolo naspať Budince.  
 Kapušianske Kľačany.
1.Kelecsény. Kelechen. (1315: Lelesz. metal. Ung. 49., 1417: Dl. 10597.) Nagy-Kapos szomszédságában tűnik föl, a hol most is megtaláljuk dk. felé.
2.Mocsár. Mochar. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45.) Nagy-Kapostól dk. esik.
3.Nyárád. Narad. Nyarad. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1499: Dl. 20845.) Narad. Naraad. (1427: Dl. 32382.) Nyrad. (1480: Dl. 18374.) Nagy- Kapostól dk. esik.
Ruszka. Ruska. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ruzka. (1380. 1400: Lelesz. met. Ung. 45. és 61., 1427: Dl. 32382.) A mai Dobó-Ruszka Nagy-Kapostól k.)
Durán. Duran. (1380: Lelesz, metal. Ung. 61., 123: Lelesz. elench. statut. ) Budaháza és Ruszka szomszédságában feküdt.
Barta. Bartha (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1427: Dl. 32382.) Bátfával, Mátyóczczal, Ruszkával sat. együtt emlegetik.
Puksa vagy Puska. Puska. (1445: Dl. 31519.) Pwxa. (1427: Dl. 32382.) Puxa. (1449: Lelesz. metal. Ung. 30.) A mai Ptruksa, Nagy-Kapostól dk.
Kerektó. Kerekthow. (1427: Dl. 32382.) Puksa, Csap, Konczháza stb. helységekkel együtt sorolja föl adólajstromunk, a Homonnaiak birtoka gyanánt, összesen 40 j.-portával. – Minden valószínűség szerint Kereknye (l. ott) értendő.
Szelemencz. Zelemench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Selemench. (1427: Dl. 32382.) 1461-ben: «De Zelemecz» család és «Eghazas zelemencz» helység szerepel. (Lelesz. 72. 17.) Egyházas-Szelemencz. L. Szelemencz a.Ma Kis- és Nagy-Szelmencz, Nagy-Kapostól dk.
Budaháza. Budahaza. (1427: Dl. 32382. – L. Keresztócz a.) Keresztócz. Keresztowcz al. nom. Budahaza. (1380: Lelesz. metal. Ung. 61.) Ma Budaháza, Nagy-Kapostól nem messze k. felé. – Valószínűleg ez a helység felel meg az 1332–7. évi pápai tizedlajstromban előfordúló Kestolch plebániának. (350. 366.)
Smer Vojany a okolie.
Deregnyő. Dorgnew. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Deregnyew. (1403: Dl. 8873: 1439: Dl. 31504.) Révvel a Laborczon. – Butkától dk. esik.
Vaján. Wayan. 1427: Dl. 32382.) Wayan. Voyan. (1447: Dl. 31667; 1458: Dl. 31700.) Vámhely is volt. (Lásd Csicser a.) Nagy-Kapostól ny. fekszik.
Beés. Bes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 365.) Bees. (1427: Dl. 32382; 1458: Dl. 31698; 1471: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Kapostól dny. találjuk.
Hradisa. Hradischa. (1423: Lelesz. metal. Ung. 20.) Beés és a zemplénmegyei Abara helység közt feküdt.- tak sa označovalo aj zepmlinske hradiste. ale to leži inde. mohli byť 2 obce  rovnakým názvom 
Iske. Izke. (1427: Dl. 32382.) Iske. (1458: Dl. 31683.) Nagy-Kapostól ny. találjuk, a megye határán.
Arad. Araad, Arad poss. (1325: Anjouk. okmt. II. 209., 1439: Dl. 31507.) Arad predium inter possessiones Iske et pred. Lukahaza. (1447: Dl. 14103.)
Lukaháza. Lwkahaza. (1427: Dl. 32382.) Lukahaza pred. (1447: Dl. 14103.) Iske vidékén feküdt. Zemplénmegye határán, a melyhez szintén számítják néha.
Ráska. Rasca. Eghazasrasca. (1351: Anjouk. okmt. V. 523.) Raska. (1410: Károlyi oklt. I. 558.) Naghraska. Kysraska. (1478: Lelesz. elench. statut.) Ma Kis- és Nagy-Ráska, Terebestől dk.Egyházas-Ráska. L. Ráska a.
Abara. Abra. (1318., 1326: kölcsei Kende llt.) Abra. Abara. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340. 362.) Kysabara. Naghabara. (1453: Dl. 14691; 1460: Lelesz. 71. 35.) Abora. (1468: Dl. 16706.) Abora opp. (1474: Kállay llt.) 1468-ban földesurai az Uporiak (László) kérelmére heti és országos vásárt kap. (Dl. 16706.) Ma Abara, Rutka és Imreg közt. Kis-Abara. L. Abara m.-város a.,Nagy-Abara. L. Abara a.
Smer Maťovské Vojkovce.
1.Mátyócz. (Mátyucz.) Porchal alias Zigeth. (1389: Lelesz. elench. statut.) Mathywez. (1457: Lelesz. 68. 23.) Mathyucz al. nom. Porchal. (1487: Lelesz. B. 59.) Porcsal, Sziget és Mátyócz tehát egy falunak részeiként vehetők. Az 1427. évi adólajstrom: Porchal-t külön számítja föl, – Matywch-ot majd: Matyoch-ot pedig ismét külön. (Dl. 32382.) Ma csak egy Mátyóczot ismerünk, Nagy-Kapostól ék.Porcsai. L. Mátyócz a. Sziget. L. Mátyócz a.
2.Vajkócz. Waykoch. Baykoch. (1405: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Nagyvaykocz. (1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk. Nagy-Vajkócz. L. Vajkócz a.
 
Smer Leles- Čierna nad Tisou 
Lelesz. Lelez villa. (1369: Dl. 5724.) Lelez opp. (1431: Ibrányi cs. llt., 1447: Lelesz. 59. 17., 1453: U. o. 64. 6.) Orsz. vásárait – melyeket 1447-ben is emlegetnek – már Nagy Lajos aztán Zsigmond királytól nyerte. Szegénykórháza is volt, melyet a Csicseriek 1405 körűl alapítottak. A város földesura a Szent-Kereszt tiszteletének szentelt itteni premontrei prépostság, már a XII. sz, vége óta. (Az utóbbinak patronatus- jogára nézve lásd: lajtafal. llt. Dóczyana, cap. 16. f. 1. Nr. 3.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Kaponya. Kapana. Tobogna. Copogna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345. 361.) Kaponia. Kaponya. (1424: Dl. 11468; 1457: Dl. 31673.) Kaponyan. (1475: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 9. n. 35.) Lelesz m. találjuk.
Bacska. Bachka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345., 1450: Dl. 14384; 1488: Lelesz. B. 145.) Király-Helmecztől ék. esik.
Buró. Bwrow. Buro. (1344: Anjouk. okmt. IV. 426.) Buro. (1448: Lelesz. metal. Zemplén. 13.) Bwro. (1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3.) Bacska és Battyán helységekkel volt határos.
Battyán. Bathian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 361.) Bottyan. Batthyan. (1448: Lelesz. met. Zemplén. 13., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Király-Helmecztől k. é. találjuk.
Dobra. a) Dobra. (1363: Dl. 5191.) A Varannótól é. eső mai Dobra. b) A Bodrogközön, Király-Helmecz m. fekvő ily nevű falu pl, 1481-ben fordúl elő. (Dl. 18509.)
Girócz. Gerauich. (1448: Dl. 9404.) Gerocz. (1430: Perényi llt.) 1454: Dl. 24541.) Dobrától k. esik.
Lónya. Lonya. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobra és Mernyik vidékén mint új telepítvény tűnik föl.
Feketepatak. Fekethepatak. (1402: Dl. 8714. 8715.) Dobrától dny. találjuk. 1474-ben «Charnik» alakban tűnik föl. (Dl. 17620.)
Proszács. Prozach. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobrától ny. esik.
Csernő. Cherney. (1355: Zichy okmt. II. 643., 1361: Jászó. prot. B. fol. 218.) Cherne. (1369: Dl. 5759.) Aghcherne. (1448: Lelesz. el. statut.) Ma Cserne puszta Lelesz- Polyán m. és Ág-Csernő helység, Lelesztől dk.- to nie je Čierna nad Tisou  ,
Ág-Csernő. L. Csernő a.
Maráza. Maraza. (1342: Anjouk. okmt. IV. 278.) Ma puszta Kis-Tárkány és Ág-Csernő közt.
Bély. Beel. Bel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 361.) Beel. (1364: Zichy okmt. III. 262.) Lelesz m. délre fekszik.
Tárkány. Tarkan. Thorkan maior. Tarcan. Kustarkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331., 345., 361.) Naghtarkan. Kystarkan. (1369: Dl. 5724; 1361: Dl. 5920.) Forum in villa Nagtharkan. (1429: Sztáray oklt. II. 276.) A Bodrogköztön, a Tisza partján fekszik.
Križovatka Leles napravo. 
Polyán. a) Polyan. (1369: Dl. 5759.) A mai Lelesz-Polyán a Bodrog-közön.
Szolnok. Zonuk. (1369: Dl. 5759.) Zolnuk in contiguitate cottus de Ungh. 1400-ban felét, mint a Pálócziak birtokát, Ungmegyébe helyezi át a király. (Dl. 8549.) 1417-ben csakugyan ott is találjuk. (Dl. 10597.) Ma Szolnocska, Leleszhez közel nyugatra.
Boly. Bol. Abbas de Bol. Boly. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331. 334. 345. 361.) Boly. Bol. (1409: M.-szigeti. lyc. gyűjt., 1443: Lelesz. elench. statut 1453: Dl. 14691.) Király-Helmecz m. é. fekszik. – Ugy látszik (bár szomszédos, de) más falunak tekintendő a Pányiak birtokában 1460 körűl és 1495-ben «Bolyraska in districtu Thyzabodrogkez» alakban föltűnő helység. (Lelesz. acta Bercsényiana. fasc. 6. n. 35. és csebi Pogány cs. llt.), Bolyráska. L. Boly a.
Zétény. Zetun. (1449: M.-szigeti lyc. gyűjt.) Zethen. (1476: Dl. 26714.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Rád. Raad. Rad. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban torony nélküli kőtemplommal. – Király-Helmecztől ny.-é. találjuk.
Körtvélyes. Kertweles. Kwrthweles. (1447: Dl. 14112; 1462: Dl. 15728.) 1447-ben a Nagy-Mihálytól ény. eső mai Alsó-Körtvélyes, – 1462-ben pedig a Király-Helmecz vidékén fekvő Körtvélyes (ma puszta) értendő.( dnes miestna časť obce Rad)
Kékszeg. Kekzegh. (1426: Dl. 11781.) (Alsó-) Körtvélyessel együtt merűl föl. 
Sink. (Senk. Sinkócz.) Felsynk poss. iuxta fluvium Lyka. (1350: Anjouk. okmt. V. 399., Alsousynk poss. (1390: Dl. 7563.) Senk. (1454: Dl. 14780) Kió, Leszna. Luskócz és Körtvélyes vidékén tűnnek fel. Ugyane tájon az ujfalusi Horváthok birtoka 1417-ben Simkolcz, máskor Synkocz. (Jászó. prot. B. fol. 167.)
Véke. Wéyke. Weyche. (1332–7: Páp. tiz: l. 345. 361.) Weke. (1453: Lelesz. 64. 33.) Király-Helmecztől ény. ma is megvan.
Kerektó. 1415. 1454: Lelesz. el. statut. – V. ö. Század. 1874. 248. – Vékével együtt emlegetik. Ma puszta Zétény m.
Szinyér. Zyner villa. (1438: Soós llt.) Zwynyer. (1444: Lelesz. 57. 1.) Király-Helmecz és Imreg közt fekszik a Bodrogközön. Dnešné Svinice. 
Kráľovský Chlmec- 1 smer
 
Helmecz. Helmech. Helmehi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 361.) Helmeche. Helmech. Helmecz. (1304: Lelesz. metal. Zemplén. 45., 1323: Anjouk. okmt. II. 98., 1403: Dl. 8890. 8893.) Opp. Helmecz. (1461: Dl. 31771.) Földesurai a leleszi konvent és 1403 óta a Pálócziak is. – Ma Király-Helmecz a Bodrogközön.
Géres. Kysgeres. (1441: Dl. 13651.) Naggeres. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban Nagy-Géresen torony nélkűli kőtemplom állt. – Ma is megvan mindkét helység a Bodrogközön, Király-Helmecztől d.Kis-Géres. L. Géres a.
Őrös. Ewrus in districtu Thyzabogrogkezy. (1432: Dl. 12466.) Király-Helmecztől dny. találjuk.( dnes Strážne)
Bodoló. Bodolo. (1461: Lelesz. metal. Zemplén. 60.) Őrös és Páczin közt említik.
Kráľovský Chlmec- 2 smer
Perbenyik. Perbenyk. (1323: Anjouk. okmt. II. 98.) Forum in villa Perbenyk. (1429: Sztár. oklt. II. 276.) Király-Helmecztől dk. esik.
Kráľovský Chlmec- 3 smer
Szentes. Zentus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345.) 7.enthews. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) Zenthes. (1476: Dl. 26714.) Király-Helmecz m. fekszik a Bodrogközön.( dnes Svätuše)
Szent-Mária. Zemaria. Zommoria. Sancta Maria. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 328. 345.) Zenthmaria al. nom. Palfelde. (1407: Lelesz. elench. statut. , 1436: Lelesz. 31.) Zenthmaria. (1466: Dl. 16377.) Zenth Maria. (1493–6: Bakocs-codex 438. 446.) Zemplénnel szemközt a Bodrogközön találjuk ma Szent-Mária és Pálfölde helységeket, közel egymáshoz. ( dnes Svätá Mária).
A.Szomotor. Zomathor. Zumutur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 345.) Zomothor. (1447: Lelesz. 59. 40., 1479: Dl. 24724.) Ujhelytől kel. a Bodrog m. találjuk.( dnes Somotor)  
B.Vécs. Vech. (1427. 1500: Szirmay, Zemplén. 105. 284.) Wech. (1479: Dl. 24724.) Zempléntől d. találjuk, a Bodrogközön.( dnes Somotor- Véč, pričlenenie  v r. 1943)
C. Ujlak. Wylak. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Wyllak. (1390: Sztáray oklt. I. 498.) A mai Bodzás- (avagy Nagy-) Ujlak. melynek táján merűl föl 1423-ban és 1446-ban «Kyswylak» falu is. (Dl. 11442. és 13921.) (dnes Nová Vieska pri Bodrogu- Somotor, pričlenenie v r. 1964)
A,B,C dnes Somotor
A.Szerdahely. Zeredey. Zeredahel. Seredahel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 334., 345.. 361.) Zerdahel. (1350: Zichy okmt. II. 436.) Ketzeredahel. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Eghazos Zerdahel. Wasarus Zerdahel. (1358: Dl. 4775.) Zerdahel. (1461: Soós llt.) Ujhelytől k. találjuk, a Bodrog m. Vásáros-Szerdahely. L. Szerdahely a., Egyházas-Szerdahely. L. Szerdahely a.
B.Katrony. Kattron poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kattron pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyieké volt.
C.Kengyel. Kengel poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kengel pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyiek birtokai közt sorolják föl.
D.Tajba. Tayba. (140: Lelesz. elench. statut.) A Szerdahelyieké volt.
A,B,C,D,-dnes všetko Streda nad Bodrogom 
Becsked. (Becsköd.) Poss. Bechkud. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Bechked poss. (1461: Soós cs. llt.) Bechked pred. (1479: Dl. 24724.) Szerdahely és Kövesd helységekkel együtt említik. Ma p. Karcsa m.
Karacsa. Karacha. (1443: Dl. 13719; 1459: Dl. 15374.) Felében Tokaj várához tartozott. – Ma Karcsa a Bodrogközön, Páczin m.
Kövesd. Kuezd. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.) Kunesdi. Cususd. Kuestd. Kuuestd. (1332–7: Páp. tiz l. 323., 331., 345., 361.) Kyuesd utraque. (1358: Dl. 4775.) Kyskewesd. Naghkewesd. (1438. és 1474: Soós cs. llt.) Oppidum Nagy Kewesd et poss. Kyskewesd. (1479: Dl. 24724.) Ma is Kis- és Nagy-Kövesd, Ujhelytől kd., Nagy-Kövesd. L. Kövesd a.( dnes Malý a Veľký Kamenec
Szőllős vagy Szőllőske. Zewles. (1416: Dl. 10485.) Zewlewske. Zewleske. (1468: Dl. 16777; 1475: Dl. 17663.) Ma Szőllőske, Ujhely m. k.( dnes Viničky)
Ladamócz. Ladamocz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320.) Ladamocz. (1413: Lelesz. metal. Zemplén. 30.) Ma Ladmócz, Szőllőske m.( dnes Ladmovce)

 Szög. a) Zeg. (1332–7: Páp. tiz lajstrom. 345. 360.) Zewg. (1479: Dl. 18304.) A mai Bodrog-Szög, Ujhelytől k. – b) Zugy. (1370: Dl. 5850.) Zegy. Zeegy. (1409: Dl. 16132; 1459: Dl. 15374; 1476: Dl. 17770.) 1459-ben felében Tokaj várához tartozott. A mai Szegi-longnak felel meg Bodrog-Keresztur m. é.( dnes Klin nad Bodrogom) 

Borsi. Borsy. (1390: Dl. 7645; 1446: Dl. 13963.) Ujhely mellett keletre találjuk.
Bári. Bary. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320., 361.) Kysbary. Nagbary. (1416: Dl. 10485.) Ma is megvan mindkettő, Ujhelytől ék. ( dnes Malá a Veľká Bara)
Göncz. Gwnch. 1416: Dl. 10485.) Zemplén, Bári és Szőlőske vidékén tűnik föl.
Csarnahó. Charnazo. (1475: Dl. 17663.) Charnaho. (1487: Jászó. prot. A. fol. 99.) Ujhelytől ék. esik.( dnes Černochov)
Toronya. Toronia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Kysthoronya. (1392: Dl. 7812; 1466: Dl. 16377; 1475: Dl. 17712.) Naghtornya. (1468: Dl. 16768. Thoronya. (1410: Dl. 9651; 1446: Dl. 13963: 1450: Dl. 14399.) Ma Kis- és Nagy-Toronya, Ujhely m. é.
Czéke. Czeke. (1438: Soós cs. llt., 1459: Lelesz. 70. 67.) A Bold. Szűz tiszteletére épűlt kőtemplommal, torony nélkűl, egy kápolnával a Szent-Lélek tiszteletére s 1459-ben kolostorral is. (Claustrum in facie poss. Czeke.) – Ujhelytől ék. esik.
Bénye. Bynye. Benye. Binew. Benyew alakban fordúl elő egy község Czéke vidéki helységekkel együtt. (1444: Lelesz. 57. 1., 1456: U. o. 67. 23., 1458: U. o. 69. 44., 1462: Dl. 15728.)
Bikkes vagy Bükkös. Bykus. Bykes. Bykkes. (1439: Anjouk. okmt. V. 278., 1456: Lelesz. 67. 33., 1462: Dl. 15728.) Czékével és Kisfaluddal együtt emlegetik. E vidéken a XVI-ik sz.-ban is volt egy Bikkes nevű helység.
 
Zemplén. Zemlin. Zemlyn. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 361.) Opp. Zemplen. (1426: Dl. 12481; 1460: Lelesz. elench. statut., 1479: Dl. 18253; 1481: Lelesz. metal. Zemplén. 4., 1484: Dl. 18934.) Földesurai a homonnai Drugeth-ek. 1460-ban – úgy látszik, zálogban s rövid időre – Kassa város birtokába jutott. Vámját már 1261-ben említik. (Fejér. IV. 3. 40.) ( dnes Zemplín)
Tieto som nevedela priradiť. 
Binnóoz. I3amocz. (1454: Lelesz. 65. 8.) Király-Helmecztől dk. esik.
 
Vörösvágás. a) Vrusuagas, Gereguruagasa és Adamuagasa – új telepítvények 1363-ban Dobra vidékén, az akkor Bodrognak nevezett Ondava mentén. (Dl. 5191.) – b) Egy másik: Wereswagas (1419: Pongrácz llt. Nagy-Mihály és Sztára vidékén feküdt. (L. Henselőcz a. is.)
Esztrágy. Eztrag. (1417: Lelesz. elench. statut.) A Bodrogközön tűnik föl. Révje is volt. Talán a Tisza partján feküdt.
Gerepse. Gerebse. Keremcha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 345. 361.) Gerepse. (1432: Dl. 12466.) ~)rössel együtt (l. ott) a Bodrogközön feküdt.
 
VÁRAK ( hrady)  ÉS KASTÉLYOK ( kaštiele) za vlády Mateja Corvína :

Csicser. L. Csicseriek a.

Vaján. L. a Csicseriek a.

Abara. az Uporiaké, 1471-ben az országgyűlés rendelte el lerombolását. – Castrum Abara. (1470: Lelesz. 25.) Castellum Abara. (1471. 29. t.-cz.)

Ráska. A Ráskaiaké. Castellanus egregii Blasii de Raska. Alább: castellum de Raska. (1485 körűl: Lelesz. prot. parv.)

Butka. 1489-ben a Butkaiak engedélyt kaptak a királytól, hogy Butkán elpusztult váruk helyett új várat építhessenek. (Nagy Iván, i. m. II. 273.)

Fel-Cseb. Fortalicium in modum castelli, quod pro … defensione contra Bohemos vel alios predones …. absque annuencia maiestatis nostre in poss. Felcheb edificassent – t. i. a Felcsebiek és abarai Baksák. (1457: Lelesz. 68. 6.)

Kövesd vagy Nagy-Kövesd. 1438-ban romladozó állapotban a sóvári Sós és Szerdahelyi cs. közös birtoka (kik már 1323-ban is bírják); 1444–7-ben a Pálócziak tartják elfoglalva, hihetőleg valami követelés fejéhen. 1450-ben (s bizonyára később is) újra a sóvári Sósok és Szerdahelyiek (pl. 1469-ben és 1479-ben) az urai. 1451-ben a csehek elfoglalták; Mátyás kir. 1459-ben fegyverrel vette vissza. – Castrum Kuwesd. (1323: Zichy okmt. I. 225.) Castrum desertum cum turri lapidea Kewesd. (1438: Soós llt., Castrum Kwesd. Kewesd. (1444: Lelesz. 57. 2., 1447: Lelesz. 59. 21., 1450: Soós llt., 1460: Lelesz. 71. 11., 1469: Lelesz. 52., 1479: Lelesz. el. statut. ) Castrum Nagy-Kewesd. (1479: Dl. 24727.) Később (1461. 1474.) csak a (Kis- és Nagy-Kövesd) helységeket emlegetik közös birtokokúl. (Soós cs. llt.) Romjait ma is láthatjuk Nagy-Kövesd m. – (V. ö. Szirmay, Zemplén. 292.)

Czéke.A sóvári Sós, Kelecsényi, Pazdicsi, Czékei, Farkas, Imregi és pazdicsi Fogas, – zálogban pedig (úgy látszik) a Pálóczi és Dobi családoké is. – Castrum Ceke. Czeke. (1407: Jászó. prot. B. fol. 133., 1418: Dl. 10694; 1423: Dl. 11442; 1437., 1438., 1447. és 1478: Soós llt., 1444: Lelesz. 57. 1., 1456: Lelesz. 67. 23., 1458: Lelesz. el. statut. , 1459: Lelesz. 70. 44., 1460: Károlyi oklt. II. 328., 1462: Dl. 15697., 1471: Muz. llt.) Zsigmond kir. 1407-ben megengedi, hogy sóvári Soós Péter és Kelecsényi Mátyás az általa részükre adományozott Czéke várát újra fölépíthessék. 1418-ban a Padácsiak a Sósokkal együtt, mint társ-földesurak merűlnek föl. 1423-ban és 1437-ben pedig velök együtt a Czékeiek és az utóbbiakkal tán rokon Farkasok és Imregiek is. 1444-ben (a Farkasokon kívűl) az említett négy család s 1447-ben a pazdicsi Fogasok. Az 50-es években végűl az idegen Pálócziak, kik itt 1466-ban a Dobiaknak részeket zálogosítanak el, de 1458-ban ismét birtokosok. A Pazdicsiak 1462-ben, a Czékeiek 1471-ben ismét föltűnnek e vár birtokosai gyanánt, a sóvári Sósok pedig 1478-ban is. Az 1471. évi országgyűlésen e vár lerombolását rendelték el. Mikor 1438-ban a sóvári Sósok uradalmait leírják, e várról azt jegyzik föl, hogy: «Castrum desertum commune, aedificiis carens.» Hozzátartoztak: Czéke, Bükkös, Kiszte, Jesztreb, Szürnyeg, Mészpest, Imreg, Kisfalud, Bénye, Keresztur, Egres, Rád, Szinyér, Körtvélyes és Nagy-Géres (1423-ban és 1437-ben Kis-Ujlak is) helységek. (Lásd a hasonló nevű helység és az Imregiek a. is. – V. ö. 1448: Sztáray oklt. II. 410.)

Zdroj: www.arcanum.hu

Matej Korvín


Autor: Madboy74 

Dnes je výročie, narodenia kráľa Matej Hunyadi, známeho ako Korvín  (z lat. Corvus, v prekl. havran, podľa znaku v rodovom erbe). Svetlo sveta uzrel 23.februára 1443 v Klúži.

rodný dom Mateja Corvína

Každý sa o ňom učil. Preto si teraz pripomenieme iba zaujímavosti z jeho života:

-Za jeho vlády došlo k ekonomickému a kultúrnemu rozkvetu krajiny, humanizmu a renesancie.

Autor: Madboy74 – Vlastné dielo, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15404216

—po smrti Ladislava Pohrobka ho uhorský snem zvolil za kráľa Uhorska Mateja prezývaného Korvín, ktorý mal iba 15 rokov a správu  mu priniesli do väzenia. Stalo sa tak 24.januára 1458.

Mladý kráľ po príchode z vazenia na kráľovský trón v Budíne.

-bol jedným z najvýznamnejších panovníkov Uhorska

-ide o jedného z mála vladárov, ktorý sa už krátko po svojej smrti dostal do slovesnosti prostého ľudu v pozitívnom svetle ako múdry a spravodlivý kráľ.  Pravdou  je, že bol dobrý rečník a mal výbornú pamäť.

-chodil prezlečený medzi ľud

-bol veľkým záletník

-oženil sa dvakrát, ale dediča sa nedočkal, toho mu dala rakúska meštianka Barbara

-Matej Korvín ovládal slovenčinu aj češtinu, maďarčinu, latinčinu, nemčinu.

—bol vzdelaný muž, celé noci strávil štúdiom

—zbieral staré rukopisy

—uchovával ich v knižnici – Bibliotéka Corviniana, postavená v Budíne v renesančnom štýle

—bol najbohatším veľmožom v Uhorsku

—vytvoril žoldnierske vojsko („čierny pluk“ – 20 tis. jazdcov a 8 tis. pešiakov-  Elitu uhorskej armády)

—bojoval proti nepriateľom doma i v zahraničí

—usiloval sa obsadiť české a rakúske krajiny

—chcel titul rímskeho cisára

                                       Prijatie pápežského vyslanca .Zdroj: Őseink és unokáik.

—viedol boje proti Turkom

—zastavil ich postup a uzavrel mier

—nedokázal ich poraziť

—vojny stáli Mateja veľa peňazí

voj. výpravy, Zdroj: Őseink és unokáik.

—zreorganizoval hospodárstvo krajiny a zaviedol finančné reformy

—nariadil platenie daní, napr. vojenskú daň a daň „od komína“

—udeľoval výsady Valachom – kočovným pastierom oviec a kôz (pôvodne Rumuni)

—1467 v Bratislave slávnostne otvorili Univerzitu Istropolitana (prvá na slovenskom území)

Príčinou smrti bolo rozčúlenie, keď mu služobníctvo donieslo neumyté figy. Dostal mozgovú mŕtvicu a o dva dni jej podľahol-  6. apríla 1490.

Zánik stredoveku sa spája s ukončením vlády Mateja Korvína.

-Traduje sa, že Matej Korvín zastrelil posledného  zubra  žijúceho vo voľnej prírode na Slovensku.

-Jirí z Podebrad ho získal pre veľkolepú myšlienku, vytvoriť zväz európskych národov – medzinárodnú organizáciu. Bola to prvá veľká myšlienka o veľkom sne: mierovej a spojenej Európe, ktorá sa zrealizovala až o ďalších 500 rokov. Vo svojej dobe neuspela kvôli silnému odporu pápeža, ktorý sa právom obával o svoj vplyv (organizácia mala byť postavená na svetskom princípe).

-Kráľ Matej si počas svojho pobytu obľúbil Lipu kráľa Mateja v  Bojniciach  (je po ňom pomenovaná), pod ktorou zasadal aj uhorský snem.

Impozantné súsošie v rodnom Klúži. 

TEŠÍME SA NA VAŠE KRESBY.

Pridaj komentár

Vaša e-mailová adresa nebude zverejnená. Vyžadované polia sú označené *

Táto webová stránka používa Akismet na redukciu spamu. Získajte viac informácií o tom, ako sú vaše údaje z komentárov spracovávané.

Prejsť na panel nástrojov